VÉLETLENÜL

A július 17-i Welt am Sonntagban Stefanie Bolzen ironikusan írja, hogy a magyar közszolgálati médiából „véletlenül a bírálókat" igyekeznek eltávolítani. Más szóval: szerinte a szokásos, tisztán politikai szándékú tisztogatásról van szó.
Ha vette volna a fáradságot, és utánanéz, milyen műsorokat érint az akció, látná, hogy ezek zömükben közéleti és kulturális produkciók, a Gondolat-jeltől a portré műfajú Zárórán át a Roma magazinig. Olyanok, amelyek közvetlenül semmiképp sem kapcsolódnak a pártpolitikához. És ebből talán megértette volna, hogy szó sincs tisztán politikai tisztogatásról, hanem annál sokkal többről: ideológiai voluntarizmussal állunk szemben. Amelynek jegyében minden szuverén hangnak, és minden, nem a hatalomhoz tartozó személynek el kell tűnnie a nyilvánosságból. A kormány az alternativitást szeretné egyszer s mindenkorra törölni a médiából, és egy monoteisztikus világnézetet szeretne a helyébe állítani.
Azt még értem, hogy külföldről nem könnyű rálátni erre a helyzetre, főként, hogy a műsorújságokat magyar nyelven írják.
De azt már nem, hogy ha már amúgy is le van hazaárulózva, be- és kisúgózva az összes hazai liberális és demokrata, nem akad senki, aki tényleg súgna már nekik egy kicsit?!