Csend

VISSZHANG - LV. évfolyam 17. szám, 2011. április 29.

Vártam, hogy a tekintélyes művészek kiválasztott gyülekezete (melynek történetesen tagja vagyok) hangot adjon felháborodásának, tiltakozzon az őket (bennünket) ért méltatlan, méltánytalan és jogtalan kisemmizésért.

Vagy félreértettem valamit? Nem történt vérlázító dolog? Nem toltak elénk egy önjelölt, névbitorló civil csoportot, akik a Nemzet Bölcseinek pózában tetszelegnek?

Elnökeink, észlelvén a megaláztatást lemondtak. Tiszteletem érte.

Azóta néma csend.

Én ezennel meg kívánom törni a gyáva csendet. Tartozom ezzel Kosáry Domokos alapítónk emlékének, és saját meszesedő gerincemnek.

Tiltakozom!

(A szerző egyetemi tanár, tervezőművész, a meggyalázott Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.)

A szerző további cikkei

LXII. évfolyam, 4. szám, 2018. január 26.
LV. évfolyam 40. szám, 2011. október 7.
LI. évfolyam 50. szám, 2007. december 14.
Élet és Irodalom 2022