SEMJÉN REGISZTERE

PÁRATLAN OLDAL - LV. évfolyam 17. szám, 2011. április 29.

Egy hivatalos nyomtatványt kaptam a nemzet címerével a tetején. Arra szólít fel, hogy járuljak hozzá ahhoz, hogy személyes adataimat a Nemzeti Regiszter nyilvántartsa és kezelje, így interneten fogok tájékoztatást kapni „a magyar nemzetet érintő kérdésekről", valamint „élő kapcsolat keletkezik a külhoni magyarság és Magyarország között". Felszólítanak, hogy ajánljak két további személyt is, akiket a Magyar Köztársaság Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériuma meg fog keresni.

Először azt hittem, hogy egy lánclevélről van szó, de aztán rájöttem, hogy ez az a híres összmagyar regiszter, amelyikben a földkerekség magyarjainak adatait tárolják majd. A regiszter megerősíti magyarság-identitásomat, hiteles híreket fogok kapni megbízható forrásokból, és eszköz arra, hogy mozgósítsa a magyarokat szerte a világban, ha a kormánynak politikai nyomásgyakorlásra van szüksége.

Semjén a regiszterről már korábban kijelentette, hogy „ez a szívem csücske". Hasonlóan gondolkozott egykoron Joseph Goebbels is, aki Hitler propagandaminisztériumát vezette. Ő 1933-ban kampányt indított azért, hogy a határon túli németek megerősödjenek germán identitásukban, megismerkedjenek a Führer fajelméletével, és nyomást gyakoroljanak azokra az országokra, amelyek nem voltak fogékonyak a rasszista gondolatokra.

Amikor a német nácik személyes adatokat kezdtek gyűjteni a német származású amerikaiakról, és őket politikai nyomásgyakorlásra ösztökélték, az amerikai honatyák megelégelték a dolgot. 1938-ban elfogadták a FARA (Foreign Agents Registration Act)-törvényt, amely szerint azok, akik külföldi érdekeket képviselnek, vagy politikai nyomásgyakorlásban kívánnak részt venni, nyugodtan megtehetik - elvégre Amerika szabad ország -, de előtte külföldi ügynökként kell regisztráltatni magukat.

Nem lepne meg, ha azok az amerikai magyarok, akik esetleg csatlakoznak az összmagyar nyomásgyakorlási adatbázishoz, a FARA-törvény értelmében, automatikusan az Orbán-kormány ügynökeivé válnának.

Ami a személyes adatok gyűjtését illeti, az amerikai hatóságok gyakran figyelmeztetnek arra, hogy ne adjuk ki személyes adatainkat, azokkal ugyanis vissza is lehet élni. Ez is oka annak, hogy nincs szándékom csatlakozni a regiszterhez, és ugyanezt ajánlom minden józanul gondolkodó határon túli honfitársamnak is.

A szerző további cikkei

LXVIII. évfolyam, 7. szám, 2024. február 16.
LXVIII. évfolyam, 4. szám, 2024. január 26.
LXVIII. évfolyam, 3. szám, 2024. január 19.
Élet és Irodalom 2024