AMERIKAI CENZÚRA

Diadalmas mosollyal mutogatta két pénteken is a könyvből kifeketített mondatokat, sőt bekezdéseket a jobboldali televízió műsorvezetője, aki hétről hétre tángálja minden bajunk „euroatlanti" okozóit: íme, ilyen az amerikai liberális demokrácia cenzúrája! Vagyis ezek papolnak nekünk sajtószabadságról! A mi történeti hivatalunkból kikerülő másolatokra emlékeztető könyv tagadhatatlanul árulkodik cenzúráról, s azt bizony el kell tűrnie minden amerikai szerzőnek. Már persze akkor, ha korábban valamelyik titkosszolgálatnál dolgozott, és ottani munkájáról kíván könyvet megjelentetni. Ahogyan ebbe a feltételbe alkalmazása kezdetén belement. Miként e nálunk reklámozott szerző, Anthony Shaffer nyugdíjas alezredes is tette, aki az afganisztáni bevetéséről írott művét annak rendje-módja szerint bemutatta a Pentagonnak, amely először apró módosításokkal jóvá is hagyta. Csakhogy utóbb a titkosszolgálatiak észbe kaptak, s jobb híján felvásárolták (állampénzen) a tízezer példányt, majd új egyeztetés kezdődött kiadóval, szerzővel, annak eredménye a pesti tévében véres kardként mutogatható cenzúrázott példány (kiadó és szerző legnagyobb örömére, mert ennek hallatán a mű kapós lett, bestsellerlistára került). A recenziókra kiküldött talán száz nem kifeketített kötet meg internetes árusításra, immár két-négyezer dolláros áron. Ennyiért szerezte be a New York Times is, amely egybevetette a két változatot, s megállapította, hogy bürokratikus túlbuzgóság esete forgott fenn: amit kihúztak, az már régen köztitok. Jobb krimik olvasóinak milliói például tudják, hogy a titkosszolgálati zsargonban Erődként emlegetett intézmény a szupertitkos NSA, tehát a világméretű lehallgatások marylandi központja. Volt olyan cenzúrázott névrövidítés, amely a Wikipediában is olvasható, s nemcsak Shaffer afganisztáni fedőnevét satírozták ki, hanem azt is, hogy melyik John Wayne-film alapján kapta. Hiába, az államtitkot védeni kell! S a bestseller olvasóit sem árt egy kis rejtvényfejtésre késztetni. Ilyen brutálisan korlátozza a szólásszabadságot az amerikai liberális demokrácia.