Bűnös?

Nem nyújtanám fölöslegesen a kritika kritikájának kritikáját - a vélemény az vélemény, és pont. Néhány szó a tényekről. „Van olyan, hogy egy történet kiváló - jól megválasztott, hiteles forma nélkül?" - teszi fel a kérdést Nagy Judit (Kiváló, de gyenge? ÉS, 2011/4., jan. 28.). Röviden: van. Minden embernek vannak - úgynevezett - jó történetei. Csak nem mindenki képes - úgymond - jól elmondani őket. Van, aki egy pazar viccet is olyan esetlenül és bizonytalanul mesél el, hogy végül senki nem nevet. Ettől még jó a vicc? Jó. Vajon a Kötelezők röviden miért nem élvezetes olvasmány? Kiváló történetek vannak benne. Stb.

Az angolszász „borítós" idézetkultúráról egészen pontosan a recenzió harmada szól, nem pedig „több mint a fele" - és ebben már benne van a Bűnös? hátoldalán található citátum boncolgatása is. A könyv „érintése" nélküli szakasz egyetlen bekezdés, kevesebb 800 leütésnél. Egy ekkora - ráadásul funkcionális - felvezetés, úgy vélem, belefér.

Schirach írását „bizonytalan szellemiségűnek", nem pedig „bizonytalan szemléletűnek" neveztem; valljuk be, van némi különbség. És hogy a Bűnös?-t „néhány odavetett szóval intézem el" - nos, ez Nagy Judit véleménye, amit kötelességem tiszteletben tartani. Egyúttal pedig megköszönöm, hogy időt és energiát szánt mind a kritikám elolvasására, mind pedig a levélírásra.