NEMZETI ISMERETTERJESZTÉS
PÁRATLAN OLDAL - LIV. évfolyam 44. szám, 2010. november 5.Október utolsó napján tűzte műsorára a nemzet televíziója Páskándi Géza Vendégség című drámáját. A veretes bevezető szövegben elhangzott, hogy az írónak ez a műve „szakít a szocialista realista stílussal, elindítva az új erdélyi történelmi drámát".
Tekintsünk el most attól, hogy a szocializmus korának szószólói, még Király István is, azt mondták, hogy a szocialista realizmus nem stílus, hanem módszer, de Páskándi aligha szakíthatott a szóban forgó valamivel, mert kapcsolatot sem kötött vele. Az sem felel meg a tényeknek, hogy a Vendégség az új erdélyi történelmi dráma nyitánya. Erre sokkal inkább pályázhatna Székely János 1966-ban befejezett Irgalmas hazugság című műve, de 1970-ben, Páskándi Dávid Ferencről írott darabjával egy időben jelent meg Kocsis István monodrámája, a Bolyai János estéje is, ezért aztán az „elindító" címére több jelölt akad.
De miért gondolják úgy a Duna TV háza táján, hogy Páskándinak szüksége van a politikai sandaságtól átitatott kommentárra? A Vendégség az újkori magyar drámairodalom legjelesebb darabjai közé tartozik, kár besározni ilyen szöveggel!