Ha meghaladjuk a két fokot

VISSZHANG - LIV. évfolyam 8. szám, 2010. február 26.

Tisztelt Főszerkesztő-helyettes Úr!

Nagy tisztelője vagyok lapjuknak és az Ön cikkeinek is. Zud című írását (ÉS, 2010/7., febr. 19.) azonban csalódással olvastam. Egy vagy néhány hideg tél még nem indokolja, hogy kételkedjünk a globális felmelegedésben. Ezt a 750 000 évre visszamenőleg mérhető folyamatot „ideológiamentesen" mutatja be Jeremy Leggett A fele elfogyott. Olaj, gáz, forró levegő és a globális energiaválság című könyvében. A könyvet én fordítottam, és a magyar kiadásról Önök is hírt adtak A hét könyvei rovatban (ÉS, 2008/18., máj. 2.). Mivel Leggett szerint a globális felmelegedés nagyobb fenyegetést jelent, mint a tömegpusztító fegyverek, az olvasók pontosabb tájékoztatása érdekében kérem, hogy a könyv alábbi szerkesztett részleteit is jelentesse meg.

„Akik vitatják az üvegházhatás jelentőségét, sietnek kijelenteni, hogy sok a bizonytalanság. Ugyanakkor számos olyan aggasztó aspektusa van a problémának, amelyekben biztosak lehetünk. Tudjuk, hogy az üvegházhatású gázok csapdába ejtik a meleget. Tudjuk, hogy a legfontosabb üvegházhatású gáz a szén-dioxid, amelynek legfőbb forrása az olaj elégetése. Pontosan ismerjük az üvegházhatású gázok múltbéli koncentrációját 750 000 évre visszamenőleg, ezt a Déli-sark és Grönland jégtakarója mélyén csapdába ejtett levegőből határozták meg. A légköri szén-dioxid-koncentráció maximuma alapján a bolygó átlaghőmérséklete 2,5-5 Celsius-fokkal emelkedik majd az ipari korszak átlaga fölé. Ez azt jelenti, hogy a globális átlaghőmérséklet 14,8 Celsius-fokról akár 20 Celsius-fokig is emelkedhet. Teljesen nyilvánvaló, hogy abszolút feltérképezetlen terület felé haladunk, még ha csak az alsó határérték következne is be. Manapság már nagyon kevés olyan kutatót találni, aki nem hiszi, hogy ez rendkívüli veszélyt jelent bolygónkra.

A globális felmelegedés problémája nem csak az éghajlatkutatókat aggasztja. Ugyanis a Föld átlaghőmérsékletének emelkedésével egyre gyakoribbak a kezelhetetlen kárigényeket okozó természeti katasztrófák, ami a biztosítási üzletágat csőddel fenyegeti. A biztosítási iparág éves bevétele több mint kétbillió dollár, ami a globális gazdasági termelés nem kevesebb mint tíz százaléka. Az egész kárbecslés került ijesztő veszélybe a globális felmelegedés miatt. Ez a világ két legnagyobb viszontbiztosító-társasága, a Munich Re és a Swiss Re beszámolóiból is kiderül. Az 1996-os katasztrófarekorddal kapcsolatban állapította meg a Munich Re, hogy a jelenlegi becslések szerint az extrém természeti katasztrófák által okozott veszteségek - amennyiben azok a világ valamelyik metropolisában vagy ipari centrumában jelentkeznek - olyan hatalmasak lehetnek, hogy akár egész országok teljes gazdasági összeomlását okozhatják, sőt még a világ pénzügyi piacainak összeomlását is. A Swiss Re 2004-es jelentése ugyanakkor azt írta, hogy fennáll annak a veszélye, hogy az emberi beavatkozás olyan mértékben gyorsítja és erősíti a természetes klímaváltozást, hogy szociális-ökonómiai rendszereinket lehetetlen lesz majd időben átállítani.

A klímakutatók egyre inkább azt tartják a legveszélyesebb lehetőségnek, hogy a klímarendszerben hirtelen változások lépnek fel, és elérjük a visszafordíthatatlan állapotot. Az Egyesült Királyság egyik nemzeti klímakutató központjának, a Tyndall Központnak a kutatói mintegy tucatnyi különösen veszélyes, úgynevezett billenőpontot állapítottak meg. Ők alvó óriásokhoz hasonlítják ezeket. Kutatók nemzetközi csoportja 2005 februárjában a G8-ak csúcstalálkozójára előkészítő konferenciát rendezett az alvó óriások felmérésére. Az eredmény a G8-ak vezetőihez intézett éles hangú figyelmeztetés lett: fennáll ugyanis a veszély, hogy az óriások bármelyik pillanatban felébrednek. Ahogy John Schellnhuber, a Tyndall Központ igazgatója fogalmazta: Ha meghaladjuk a két fokot, a poklot szabadítjuk el. A kutatók véleménye szerint ehhez már 400 ppm (ppm = parts per million; milliomod térfogatrész) szén-dioxid-koncentráció is elegendő, és ezt a szintet akár tíz éven belül elérhetjük."

Leggett könyvének megjelenése óta az Amerikai Tudományos Akadémia tavaly decemberi különszámában kilenc cikk is foglalkozott a billenő­pon­tok­kal (Schellnhuber HJ. Tipping elements in the Earth System. PNAS 2009 December 8;106(49):20561-3.). A cikkek megerősítik Leggett könyvének figyelmeztetését, hogy tudniillik a globális átlaghőmérséklet több mint 2 Celsius-fokos emelkedése a Földet visszafordíthatatlan állapot felé tolja, amit el kell kerülni. Ez összhangban van a legutóbbi koppenhágai klímakonferencia megállapításaival is.
 

az orvostudomány doktora

A szerző további cikkei

LXI. évfolyam, 5. szám, 2017. február 3.
Élet és Irodalom 2024