KINEK SZÜL A NŐ?

PÁRATLAN OLDAL - LIV. évfolyam 5. szám, 2010. február 5.

A fiatal színésznő a színes bulvármagazin hasábjain arról nyilatkozik: nem látja értelmét, hogy „hozzámenjen valakihez, aztán szüljön neki egy gyereket", hiszen „ha hamar vége a házasságnak, nem tudja, mit csináljon". Az ATV reggeli műsorának műsorvezetője elmondja, hogy a harmincas nőknek az a problémájuk, hogy: „nincs kinek szüljenek". Arckifejezéséből szánalom és sajnálkozás árad, tudjuk, mert elmondta már többször is a műsorban, ő maga „két gyönyörű gyermeket szült a párjának", és boldogan élnek azóta is négyesben.

A szül igének eredetileg két bővítménye van: az alany: a nő, aki szül és a grammatikai értelemben vett tárgy, akit szülnek, ez a köznyelvi (nem metaforikus) használatban gyerek, csecsemő. Az ige két kötelező bővítménye mellett úgynevezett „szabad határozók" utalnak a cselekvés körülményeire, idejére, helyére, módjára. Példáinkban feltűnik azonban egy újabb vonzatszerű bővítmény is, egy kinek? kérdésre válaszoló részeshatározó.

Az efféle nyelvbe kódolt változások gondolkodási sémákat közvetítenek és erősítenek meg. A kibővült vonzatstruktúrájú (valakinek) gyermeket szülni azt sugallja, a megszületett gyermek a szülő nő ajándéka férjének, élete párjának. Ő pedig elfogadja ezt az „ajándékot" azzal, hogy, úgymond, „törvényesíti", „nevére veszi" vagy legalábbis - férjként, élettársként - nem lép fel jogi eszközökkel az apaság vélelmével szemben. A gyermek ennek a metaforának a keretében a férfi (férj) tulajdona, hiszen „neki szülték", ajándékozták. A kifejezés azt sugallja, hogy a férfi a fontosabb ember, akinek a kevésbé fontos ember (a nő) a közös gyermek világrahozatalával ajándékot ad. Amivel persze le is mond róla, hiszen amit nekiajándékoz, az már nem az övé.

Csakugyan így gondolják a Kinek szüljek? kérdést olyan tragikus hangsúllyal feltevő fiatal nők s a mögöttük álló gondolkodási sémát a médiában az örök igazságok szintjére emelő műsorvezetők?

A szerző további cikkei

LXV. évfolyam, 17. szám, 2021. április 30.
LXV. évfolyam, 15. szám, 2021. április 16.
LXV. évfolyam, 14. szám, 2021. április 9.
Élet és Irodalom 2021