Egom

Élvezettel olvastam Nádasdy Ádám nyelvészeti-szociológiai elemzését az olasz, illetve francia mint ország­név alkalmazásáról. (ÉS, 2010/1., jan. 8.) Mindenben egyet is értek vele, két dologgal egészíteném csak ki fejtegetéseit.

A teknősbéka szó esetében a „lecsípés"-nek nemcsak nyelvi, de zoo­ló­giai jelentősége is van. Ez az állat ugyanis - a korábban közkeletű véleménnyel szemben - nem béka. Semmi köze hozzá, hiszen nem kétéltű, hanem hüllő. Így a teknős elnevezésnek egyfajta állattani felvilágosító szerepe is lehet, s talán éppen ezért terjedt vagy terjesztették el. Valószínűleg ezért vezették be a teknőc változatot is.

Emellett a teknős szó - a farkas vagy a szarvas mintájára - a „teknős állat" rövidülése is lehet. A béka szót a teknősbéka „fejének" tekinteni korábban talán indokolt volt, ma azonban egyre kevésbé.

Egy érdekes földrajzinév-rövidülésről is megemlékeznék. Esztergom város nevét ott helyben időnként Egom formában írják-ejtik, feltételezve, hogy az Eszter személynévből ered. Ez persze tévedés, hiszen a város eredeti, latin neve Strigonium volt, ebből alakult ki a mai elnevezés. Mégis, a név kezdőbetűjéhez illesztik a képzőnek vélt -gom tagot. Az Egom szót még hivatalos iratok keltezésében is láttam valaha.