A MAGYAR MINT ŐSNYELV
PÁRATLAN OLDAL - LIII. évfolyam 44. szám, 2009. október 30.Molnár Oszkár fideszes országgyűlési képviselő és edelényi polgármester egyre több tudományterületről származó ismerettel lép a nyilvánosság elé. Először cigányasszonyok terhességi szokásaival kapcsolatos ginekológiai elemzéseivel lepte meg a közvéleményt, utána a zsidó tőkével kapcsolatos éles elméjű közgazdasági megállapításain gondolkodhattunk el.
Legújabban nyelvtudományi jártasságát mutatja be a reneszánsz műveltségű politikus. Hasonlóan imponáló mélységű erudíciót utoljára Grespik László köztisztviselőnél tapasztalhattunk. Ő volt az, aki a balra csavarodó DNS segítségével bizonyította a magyar nép japán rokonságát és a Szíriuszról való származását.
Molnár Oszkár egy tudóscsoportnak arról a felismeréséről számol be, hogy a magyar az emberiség ősnyelve. Ebből származik minden élő és kihalt nyelv a huntól a dravida nyelvekig. A perspektíva, hogy a Földön jelenleg beszélt mintegy hatezer nyelv beszélői nyelvrokonaink: lelkesítő gondolat.
A nyelvtudomány egyszerű művelőjeként szeretném a képviselő úr figyelmét felhívni közlésének egy apró pontatlanságára. A felfedezés nem napjainkban történt, hanem már kilencven éve. Ekkor jelentette meg egy hazánkfia Az Úr szava, vagyis a paradicsomi kinyilatkoztatás nyelve magyar volt - Négyezer éves írott, hatezer éves magyar szókincsek alapján szótári pontossággal bizonyítja be: Markos Gyula című opusát. Ebből a műből megtudhatjuk, hogyan adott Ádám nevet az állatoknak. Idézzünk belőle egy részt: az Úr és Ádám sétál a paradicsomban:
„Az Úr: Ide vigyázz, fiam! Hát először is itt van egy jámbor, szelíd állat, melynek te élni fogsz a tején.
Ádám: Legyen tehát a neve: tején.
Az Úr: Tején! Vagy tehén! Jó: menjünk tovább. Ez pedig ott mellette... De vigyázz, mert megbök a!
Ádám: Ez tehát legyen a böka.
Az Úr: Jól van! Legyen böka vagy bika."
Quod erat demonstrandum.