Kösz, most már átlátok a szitán!

VISSZHANG - LIII. évfolyam 33. szám, 2009. augusztus 14.

Borókai Gábor atyaian lekezelő modorban közölt kioktatása értékes adalékkal szolgált az ÉS 2003. május 16-i számában megjelent morgolódásomhoz (Rámtukmálták). Akkor azt tettem szóvá, hogy az „örömmel bejelentett" szolgáltatásbővítés valójában önkényes áremelés mindazok számára, akiknek eszük ágában sem volt megrendelni a Hír TV vitathatatlanul egyoldalú adását. A szolgáltató valamiféle közvélemény-kutatásra hivatkozott, aminek eredményét azóta sem hozták nyilvánosságra. Most kiderült, ilyen kutatás nem is létezett, hiszen a tekintélyes médiaszemélyiség beismerése szerint csupán kábeles partnerének egyik vezetője vélte úgy, hogy „új vásárlóközönség jelent meg, amely új szolgáltatást igényel" és - bár „jól öltözött, jó autókba beszálló tömeget" mondott - a bevezetés árát a kiterjesztett csomagba kényszerített többi előfizetővel nekem is meg kellett fizetnem. Mindez valamiféle hosszú tárgyalássorozat lezárásaként jelent meg, az ügyes megoldásért valójában elismerés illeti az ötletgazdát, a hírcsatorna akkori vezetőjét, aki joggal büszke arra, hogy a kényszerbővítés eredményeként több mint másfél millió háztartásba jutott el adásuk, és bevételeik kétharmada ebből a forrásból táplálkozott; idézek: „Ezért maradtunk életben."

Következésképpen mindaddig, amíg a trükkös szolgáltatóval a kapcsolatomat fel nem mondtam, szándékaim ellenére - másokkal együtt - magam is finanszíroztam a jobboldali médiabirodalom terjeszkedését, igaz, ebben az esetben valóban nem az adóforintjaimon keresztül.

A szerző további cikkei

LXIV. évfolyam, 33. szám, 2020. augusztus 14.
LXIV. évfolyam, 31. szám, 2020. július 31.
LXIII. évfolyam, 21. szám, 2019. május 24.
Élet és Irodalom 2024