Tisztelt Megyesi Úr!

VISSZHANG - LIII. évfolyam 30. szám, 2009. július 24.

Az Élet és Irodalom 2009. július 17-i, 29. számában Pesti ponton címmel publicisztika jelent meg az Ön tollából, amelynek örültem, mert az ÉS olvasói így végre, ha szarkasztikus stílusban is, de olvashattak a Magyar Honvédségről.

Az egyik a vadászgéppár Budapest feletti július 13-ai repülése, amikor, ahogy Ön is írja, hibáztunk. Igaz, a Honvédelmi Minisztériumnak nincs előzetes tájékoztatási kötelezettsége a katonai repülésekről. Ennek ellenére, amikor több gép lakott terület fölött alacsonyan repül át - jellemzően ilyen az augusztus 20-i tisztavatáshoz kapcsolódó kötelékrepülés -, előzetes tájékoztatást szoktunk adni annak várható időpontjáról és a várható zajhatásokról. Sajnálom, hogy ezt ezúttal elmulasztottuk. Különösen sajnálom, hogy a fiatalon elhunyt Németh Gábor alezredesnek, aki oly sokat tett a magyar légierő korszerűsítéséért, és aki a MIG-29-esekből felállított Dongó század első parancsnoka volt, a neve így nem hozzá méltó módon lett ismertté a szélesebb nyilvánosság előtt. A honvédség még aznap elnézést kért mindazoktól, akikben elhunyt bajtársuk temetésén végrehajtott kegyeletadásuk riadalmat keltett.

A cikk címadó témájával kapcsolatban - azonban nem hibáztunk. A Margit hidat a felújítás ideje alatt helyettesítő pontonhíd ötletével a főváros vezetői kerestek meg. Az ötlet Hagyó Miklós főpolgármester-helyettestől származik. Noha az ötlet, mondhatni, a Margit híd lezárása előtti utolsó pillanatokban merült fel - elrendeltem annak megvizsgálását, mit, hogyan és mennyiért tud biztosítani a honvédség. Nem szorul bizonyításra, hogy a Magyar Honvédség képes szükség esetén órák alatt hidat verni a Dunán, és azt biztonságosan működtetni. Nyilvánvaló azonban az is, hogy az ilyen jellegű hidak katonai alakulatok és katonai eszközök számára lettek kifejlesztve vízi akadályok hatékony leküzdésére. Közforgalmi célokra csak igen erős megszorításokkal alkalmasak. A példaként az 1945-ben a fölrobbantott hidak pótlására a szovjet hadsereg által épített, a pesti köznyelv által Mancinak becézett pontonhíd, valamint a későbbi Kossuth híd emlegetése csak arra jó, hogy a közvéleményben illúziókat keltsen. Az előbbi idején gyakorlatilag nem volt gépjárműforgalom, az utóbbi pedig nem pontonhíd, hanem tízéves távra épült ideiglenes híd volt.

 A Magyar Honvédség kész hozzájárulni a Margit híd lezárását követő nehéz fővárosi közlekedési helyzet enyhítéséhez. Szeretnénk azonban elkerülni még a látszatát is annak, hogy főszereplővé kívánna előlépni. Érkezett hozzánk egy felkérés, amit megvizsgáltunk, és igyekeztünk korrekt, mindenre kiterjedő tájékoztatást adni a főváros lakosai és vezetése számára a rendelkezésünkre álló lehetőségekről, hogy dönteni tudjanak. Ezt tesszük más ügyek kapcsán is. A Magyar Honvédség ugyanis egyenrangú feladatának tartja Magyarország védelmét, a békefenntartásban való részvételt és kisebb-nagyobb közösségek gondjainak megoldását. Ezért került az elmúlt években Magyar Honvédség a tűzoltósággal együtt a legelismertebb két állami intézmény közé.

Tisztelt Megyesi Úr!

Hogy személyesen is meggyőződjön a Magyar Honvédség életéről, meghívom mindkét alakulathoz. Jöjjön el Kecskemétre és Szentesre. Szívesen látjuk.

(A szerző honvédelmi miniszter)

A szerző további cikkei

LXVII. évfolyam, 24. szám, 2023. június 16.
LXVI. évfolyam, 46. szám, 2022. november 18.
LXVI. évfolyam, 26. szám, 2022. július 1.
Élet és Irodalom 2024