EGY MÉLTATLAN TÉNY

A Heti Válasz munkatársai kikutatták és közreadták, hogy a kommunista diktatúra egykori titkosszolgálatának ötven vezetője, beszervezője és tartótisztje milyen pozíciót foglal el manapság (Bódis András-Szőnyi Szilárd: Nyílt állomány, Heti Válasz, 2009. június 25.). Munkájuk érdekes és hasznos. A lista fölvezető szövege szerint ha „egy besúgóként nyilvántartott személy estében a múltvizsgálat részévé válik a »jelenfeltárás«, akkor a hálózat egykori működtetői esetében ez az aktus szinte kötelező". Így igaz!

A listán szerepel Kékesdi L. Gyula, akinek a vezetésével összeállították az 1989-es történelmi újratemetésről készült helyzetjelentéseket. Az ő „szinte kötelezően" feltárandó jelenéről azonban semmi egyebet nem tudunk meg, mint hogy „2005-ig a kancellária nemzetbiztonsági irodájának főosztályvezető-helyettese volt". Ám Kékesdi úr jelene nem ért végett 2005-ben, mi több, nem is akkor kezdődött. Hanem 2000-ben, Orbán Viktor kormányzása idején, amikor reaktiválták őt, és kinevezték osztályvezetőnek a Nemzetbiztonsági Hivatalba. Nyugdíjba vonulása után pedig nem akárhol, hanem az OTP-nél, tehát Csányi Sándornál lett biztonsági főnök! Kékesdi úr jelenét feltárni nem nagyon nehéz, hiszen az életrajza szerepel Tabajdi Gábor és Ungváry Krisztián tavaly megjelent könyvében (Elhallgatott múlt, 138. o.). Ám, ami tudományosan könnyű, az politikailag lehetetlen is lehet.

A Heti Válasz úgy fogalmaz, hogy a rendszerváltás előtt alacsonyabb beosztásban tevékenykedő Horváth Józsefnek „a Fidesz-éra adott állami csúcspozíciót" a Nemzetbiztonsági Hivatalban. Ennek a Horváth Józsefnek a cége a nevezetes UD ZRt., melynek ügyvezető igazgatója (szintén zenész...) tájékoztatta telefonon Csányi Sándort arról, hogy a tábor és a zászló egységén munkálkodó urak azzal kívánják megbízni a céget: szerezzen terhelő adatokat az MDF elnök asszonyáról, mert a nekik megfelelő embert szeretnék a helyébe állítani. Nemcsak azt tudjuk tehát, hogy az UD ZRt. és az OTP között nagyon szoros üzleti kapcsolat volt, s hogy az UD ZRt. telephelye az OTP bizalmas adathordozóival volt tele, hanem azt is, hogy az ügyvezető igazgató természetesnek érezte: egy ilyen ügyben Csányi Sándortól kell útmutatást kérnie.

Ebben a helyzetben egy volt kádárista-orbánista-medgyessysta titkosszolgáról szólva van-e említésre méltatlanabb tény, mint hogy ő felel Csányi Sándor birodalmának biztonságáért?