ILYENNEK

PÁRATLAN OLDAL - LIII. évfolyam 25. szám, 2009. június 19.
 

„Mi értelme van újra jelölni főbírót egy ilyen parlamentnek?" - fakadt ki az államfő hétfőn, miután másodszor is leszavazták a jelöltjét, Baka Andrást.

A hangsúly az „ilyen parlamenten" van, Sólyom László rosszallása nyilván a képviselői szószegésnek, az alattomos ide-oda szavazgatásnak szólt, a parlamenti viselkedéskultúrára vonatkozott, és igaza van.

Rosszallásának azonban akkor lett volna igazi súlya - pontosabban: súlya -, ha a képviselői viselkedéskultúra torzulásait már korábban is szóvá tette volna, például akkor, amikor őt igen megalázó módon választották elnökké. Emlékeztetőül: az elnökválasztás első fordulójában a Fidesz pártvezetője felhívta őt telefonon, közölte vele, hogy „Elnök úr, ne lepődjön meg, lesz egy kis meglepetés", majd a párt képviselői távol maradtak a szavazástól. „Vakondokat" kerestek, MDF-es átszavazókat, ez annyira fontos volt, hogy nem számított a parlament tekintélye. (Sólyom nyilvánvalóan tudott erről, de nem kifogásolta.) A második és harmadik körben a fideszesek közül az egyéni választókerületek képviselőinek és a megyei listáról bejutottaknak be kellett mutatniuk szavazólapjukat a frakcióvezetőségnek. Ez a kontroll odáig terjedt, hogy miután Láyer József hajdú-bihari képviselő Szili Katalinra adta le a voksát, és ezt frakciótársa észlelte, bevitték a parlamenti jegyzői irodába új szavazólapért. Sólyom László erről is tudott, ezt sem rosszal­lot­ta. Nem tudok másra gondolni, mint hogy a Magyar Köztársaság államfőjének rosszallása szelektív: ha saját érdekei úgy kívánják, nem rosszall, csak ha az érdekében áll. Durván hangzik, de tény. Akkori nyilatkozatában semmit sem kifogásolt, így kommentált: Egyetlen párt sem sajnálhatja megválasztásomat.

Miért csodálkozik a magyar parlamen­ti viselkedéskultúra lezüllött állapotán, amikor ennek a folyamatnak, mint látjuk, maga is tevékeny részese. Egykor szó nélkül tűrte, hogy packázzanak a parlamenttel, lejárassák és vakondokokat keressenek - megválasztásának érde­kében. Most annyi történt, hogy meg­szavazásának korábbi méltatlan, a demokrácia határát erősen súroló elemei implantálódtak a főbíró megválasztásának folyamatába. A különbség annyi, hogy akkor figyelmeztették (elnök úr, lesz egy kis meglepetés), most meg nem. A kapott pofonról momentán azt sem tudja, ki adta.

A szerző további cikkei

LXVII. évfolyam, 4. szám, 2023. január 27.
LXVII. évfolyam, 3. szám, 2023. január 20.
LXVII. évfolyam, 2. szám, 2023. január 13.
Élet és Irodalom 2023