Mitől is félnek a feministák?

VISSZHANG - LIII. évfolyam 24. szám, 2009. június 12.
 

Fuchs Anna (Feminista félelem a szabadságtól, ÉS, 2009/22., máj. 29.) nem ért egyet a szexista reklámok tilalmával, melyet az Európai Unió Nőjogi Bizottsága készít elő. Ez az intézkedés korlátozná a kívánatos női testeknek - sex sells alapon - mindenféle árucikk, szolgáltatás reklámjában való szerepeltetését. A reklámcégeknek azt a gyakorlatát kívánja megszüntetni, „hogy reklámozzunk bár árut és szolgáltatást, az adás-vétel egy »ideális női test« indirekt áruba bocsátásával mindenképp elérhető lesz" (Barát Erzsébet).

A törvény korlátozná a nőkhöz fűződő sztereotípiák reklámban való alkalmazását is. Hatályba lépése esetén komoly kreatív energiákat kellene mozgósítaniuk azoknak a hazai kereskedelmi bankoknak, amelyek egész reklámstratégiájukat az ostoba - és bájtalan, sőt, aszexuális - nők megjelenítésére alapozták. A reklámfilmek intelligens férfi szereplői őket győzik meg, vagy a megér(tet)ésről eleve lemondva kényszerítik saját érdekük elfogadására.

Fuchs Anna nem ért egyet a törvénytervezet szellemiségével, úgy véli, a nőjogi bizottság a „kifejezés szabadságának" alapjogát kívánja egy kollektivista értékszemlélet szellemében megnyirbálni. Sőt, egyenesen azt veti Gurmai Zitának, a bizottság magyar tagjának a szemére, hogy „a nőideál ellenében" akarja „saját magát és embertársait törvénnyel körülbástyázni". Ezt a következtetést Gurmainak az idei nőnapon captatio benevolentiae-ként elhangzott frázisából vezeti le, amelyben ironikusan utalt rá, hogy elmúlt már negyvenéves, és alakja sem felel meg a 90-60-90 modellméreteknek. A politikusnő mondata ebben a beszédhelyzetben ezt üzeni: hitelesen képvisellek benneteket, hiszen egy vagyok közületek. A cikk szerzője másként értelmezi a mondatot, személyes irigységet vél belőle kiolvasni a törvényjavaslat támogatásának motivációjaként. A „nőideál" az ő megfogalmazásában testideált jelent, így tehát legfeljebb a szép, fiatal női testek reklámban való megjelenésére vonatkoztatható. Semmiképpen nem motiválja azonban a nemi sztereotípiáknak megfelelően slampos háziasszonyok és korlátolt nagymamák reklámban való szerepeltetésének tiltását.

A cikk szerzője a nőjogi bizottság állásfoglalásában a posztmodern feminizmus nézetrendszerét ismeri fel, amelyre szerinte jellemző: a determinista érvelés, a ráció lebecsülése, az egyetemes értékek elutasítása és a nyelv szerepének felértékelése.

Fuchs Anna Butler-, Cixous-, Zim­mer­mann- és egyéb szövegekből kiragadott idézetekkel próbálja bizonyítani, hogy a posztfeministának is nevezett gondolkodásmód végletesen lehorgonyozódott a társadalmi nemhez, azaz determinisztikus, elfogadja a kulturális értékek sokféleségét, azaz elutasítja az egyetemes értékeket. A kulturális sokféleség iránti türelemből következtet - minden szöveges és tárgyi bizonyíték nélkül - arra, hogy a posztfeminizmus elfogadja az egyes közösségeknek az emberi méltóságot súlyosan sértő praktikáit.

Abban feltétlenül igaza van Fuchs Annának, hogy vannak olyan jogsértések, a személyes integritásnak olyan brutálisan fenyegetései, amelyekkel szemben a szexista reklámok hatása jelentéktelennek tűnik. De ha az utóbbi ellen harcolunk, nem jelenti automatikusan azt, hogy az előbbiekkel egyetértünk. A törvényjavaslat kidolgozói és helyeslői nem a reklám kigondolóinak kreativitását kívánják korlátozni, hanem a minden embernek kijáró személyes szabadság megélését elősegíteni. Nem félnek a szabadságtól, ellenkezőleg. Azért tesznek meg mindent, hogy mindenki részesüljön belőle. Azért, hogy az embert mint nőt ne lehessen puszta testiségére korlátozni.

Ami pedig az absztrakt gondolkodás nyelvi meghatározottságát illeti: nyelvészetileg és pszichológiailag is többféleképpen bizonyított, alátámasztott tény. Csak egy a bizonyítékok közül: a nem beszélő környezetben felnőtt, úgynevezett „farkasgyerekek" korlátozott kognitív fejleszthetősége. (A témáról alaposan lehet tájékozódni Csépe Valéria, Pléh Csaba és mások tanulmányaiból.)

A szerző további cikkei

LXV. évfolyam, 47. szám, 2021. november 26.
LXV. évfolyam, 46. szám, 2021. november 19.
LXV. évfolyam, 44. szám, 2021. november 5.
Élet és Irodalom 2021