MONDJÁTOK MEG MÁRIÁNAK...

PÁRATLAN OLDAL - LIII. évfolyam 16. szám, 2009. április 17.

Mármint dr. Schmidt Máriának, a történelemtudomány habilitált tudósának, hogy a történelemről és a demokráciáról alkotott rendkívül zavaros elképzeléseivel szemben a nők egyáltalán nem rendelkeztek választójoggal az általa „komplett demokráciaként" emlegetett 1867 és 1918 közötti korszakban. Így azután az MTV À la carte című műsorában vehemens szakmai öntudattal kifejtett álláspontja, amelyben azt bizonygatta, hogy akkoriban ő maga - mint egyetemet végzett nő - részt vehetett volna a választásokon, köszönő viszonyban sincs a történeti tényekkel. A helyzet ugyanis az, hogy választójogot éppen akkor - 1918-ban - kaptak a nők Magyarországon, amikor a történész asszony szerint véget ért a „komplett demokrácia". S ha már úgyis beszél vele valaki, akkor arról is érdemes lenne tájékoztatni, hogy önmagában az a tény, hogy ő részt vehetett volna a választásokon - elképzeléseivel szemben - még nem feltétlenül jelenti a demokrácia garanciáját. Mert az ugyan igaz, hogy az általa a demokratikus jogállam másik etalonjaként emlegetett Horthy-korszakban ő - minthogy a hat elemit elvégezte és harmincéves is elmúlt már -, személy szerint, beletartozott volna a választásra jogosult kiváltságosok körébe, ám, ha sorsa úgy hozza, hogy nem a legnagyobb városok egyikében lakik, akkor belekerül abba a nyolcvan százalékba, akiknek szavazatát egy egész bizottság figyeli árgus szemekkel (lásd még 2005, köztársaságielnök-választás, vakondokok). Ebben a komplett demokráciában ugyanis a választásra jogosultak négyötöde csak nyílt szavazáson adhatta le voksát. Ez pedig, állításával ellentétben, nemhogy általános gyakorlat, hanem jószerivel példa nélküli jogfosztás volt a korabeli Európában. Azt pedig már csak mellesleg érdemes megjegyezni, hogy a második „komplett demokrácia", amit nála kevésbé avatottak Horthy-korszakként jegyeznek, egyebek - pl. a numerus clausus bevezetése - mellett úgy kezdődött Magyarországon, hogy alaposan megnyirbálták a nők - néhány éve kivívott - választójogát. Minderről pedig bővebben tájékozódhat a történész asszony a Történelemkönyv a gimnáziumok 4. osztályos tanulói számára c. forrásmunkából.

Élet és Irodalom 2024