ORBÁN SZERINT
PÁRATLAN OLDAL - LIII. évfolyam 15. szám, 2009. április 10.„meg kell teremteni a jogi kereteket" a jelenlegi kormány büntetőjogi felelősségre vonása érdekében.
Utólagos (ex post facto) jogalkotást a klasszikus jogtudomány nem ismer, amely törvény nem volt érvényben a tett elkövetésekor, az nem alkalmazható: nullum crimen sine lege - azaz nincs bűn (a rá vonatkozó) törvény nélkül, tehát csak olyan cselekedetekért lehet valakit elítélni, amely az elkövetés idején bűnnek számított.
Ez az alapelv a hűbéri önkényuralommal, a pallosjoggal szemben alakult ki, s a polgári igazságszolgáltatás legfontosabb alapjává vált. Először az 1810-es francia Code Penalban szerepelt, hazánkban a nullum crimen sine lege elvét az 1878-as Csemegi-kódex rögzítette, s azóta az igazságszolgáltatás vezérlő gondolata.
Egyetlen példa mégis akad az utólag hozott jogszabályok alapján történő ítélkezésre: ez a nürnbergi per volt, ahol a vezető náci politikusokat ítélték el olyan, emberiségellenes tettekért, amelyek korábban nem fordultak elő: a béke és az emberiesség elleni, továbbá háborús bűncselekményekért, valamint az előző három elkövetésére szőtt összeesküvésért. Ezeket az ítéleteket - noha a nemzetközi közvélemény egyetértett velük - a jogászok máig vitatják, a klasszikus jog fenti elvét megsértő döntéseknek tartva azokat.
Lehet, hogy Orbán a szocialista kormány működését a hitlerájhoz hasonlóan kártékonynak minősíti, ám ezzel a véleményével kevesen fognak egyetérteni - eltekintve elvadított híveitől. Mégis, nagyon el tudom képzelni, hogy hatalomra kerülése után eljárásokat kezdeményez utólag alkotott jogszabályok alapján. A dolgot az egykori „polgári" kormányfő nyilván komolyan gondolja, ha beszél róla, hiszen vélhetően tisztában van vele: egy ilyen bejelentés csökkentheti a pártjára leadott szavazatok számát.
Egy weimarizálódott Magyarország után így egy nürnbergi Magyarország következhet - e város tudvalévően az ott tartott náci pártnapokról is nevezetes.
