Marginális?

VISSZHANG - LIII. évfolyam 7. szám, 2009. február 13.

Fodor Gábor pártelnök és az SZDSZ két külpolitikusa, Eörsi Mátyás és Szent-Iványi István nyílt levélben fordult az új szlovák külügyminiszterhez, és ebben úgy jellemezte a helyzetet, hogy „marginális szélsőséges csoportok" sértik Magyarország szomszédait, azok keltenek félelmet. A jóindulatú feltevésre gyors cáfolat érkezett.

A magyar és a szlovák törvényhozás emberi jogi bizottsága együttes ülést tervezett Budapesten. Az ülés meghiúsult: a bizottság elnöke, a fideszes Balog Zoltán - anélkül, hogy ebben megegyezett volna a szlovák vendégekkel - le kívánt vetíteni az ülésen egy videofelvételt a dunaszerdahelyi rendőrtámadásról. Ez sértette a Szlovákiából érkezett résztvevőket, akik távoztak az ülés helyéről, mielőtt az elkezdődhetett volna. Balog ragaszkodott volna a vetítéshez, mert szerinte szembe kell nézni az igazsággal, a súlyos jogsértés tényével.

Akár ebben még igazat is adhatnánk neki, az igazsággal valóban szembe kell nézni. Legfeljebb azt vehetnénk rossz néven tőle, hogy a szlovákiai partnerekkel való előzetes egyeztetés nélkül akarta egyfajta számonkérőszékké változtatni az együttes ülést, megalázva a vendégeket. (Előzmény az ÉS-ben: Kovács Zoltán: Megbékélés, 2009/6., febr. 6.) Van azonban nagyobb baj is Balog eljárásával.

Az ATV stúdiójában a kiváló Kálmán Olga faggatta az ügyről Balog Zoltánt. Nem állt meg a rendőrattak té­nyénél. Feltette a kérdést - utalva a videofelvételre -, hogy vajon rendben van-e az, hogy Nagy-Magyarország-térképet ábrázoló és irredenta jelszavakat hirdető transzparenseket visznek a magyar „szurkolók" a dunaszerdahelyi stadionba. Balognak erre annyi válasza volt, hogy a szlovákiai magyarok egyre rosszabb helyzete késztette azokat az embereket arra, hogy „balhéból", „romantikából" jelenjenek meg irredenta jelképekkel a dunaszerdahelyi pályán, és hogy ő maga nem tenne ilyet. Balog nem volt képes egy félmondat erejéig sem azt mondani, hogy a Szlovákia területén tartott irredenta tüntetés elfogadhatatlan provokáció, hanem mentegette azt.

Balog Zoltán nem akárki, ő Orbán Viktor bizalmi embere, jobbkeze, azok közé tartozik, akiknek meghatározó szerepük van a Fidesz politikájának alakításában. Balog álláspontja, amely legitimálja az irredenta provokációt, és akciója, amely nyilvánvalóan a feszültség élezésére irányult, beleillik a szomszéd országokkal hosszú évek óta folytatott fideszes hidegháborúba. (Mellesleg ő az, aki Lezsák Sándorral az antiszemita Prohászka püspök érdemeit méltatta lakiteleki szobrának avatásakor.)

Néhány hete már keményen bíráltam azt az országgyűlési politikai nyilatkozatot, amelyet a Fidesz kezdeményezett, s amelyből éppen a magyar irredenta akciók elítélését hiányoltam. (Már megint konszenzus. Ökölrázás Szlovákiának, ÉS, 2008/51-52., dec. 19.) Balog interjúja igazolja: nem véletlenül maradt ki ez az elem a nyilatkozat szövegéből. Egyúttal cáfolja az SZDSZ-es levélírók jóindulatú feltételezését: nemcsak marginális csoportok sértik Magyarország szomszédait, nemcsak azok mérgezik a magyar-szlovák kapcsolatokat, hanem a nagy jobboldali párt is.

A szerző további cikkei

LXIV. évfolyam, 26. szám, 2020. június 26.
LXIV. évfolyam, 2. szám, 2020. január 10.
LXIII. évfolyam, 29. szám, 2019. július 19.
Élet és Irodalom 2020