Kiskorú elkövetők
VISSZHANG - LIII. évfolyam 5. szám, 2009. január 30.Megszoktuk, Bokros Lajos évente alapos, bármely 18 év feletti, érettségizett polgár ismeretanyagával jól érthető tanulmányban foglalja össze az ország előtt álló aktuális teendőket. (A reformok kritikus tömege, ÉS, 2009/4., január 23.) A közgazdasági- és válságtanácskozásokon azután több-kevesebb következetességgel megismétlik mondandóját hívei és ellenfelei, legföljebb az utóbbiak hivatkoznak arra - no, nem a szakmai konferenciákon, inkább nyilvánosabb nyilatkozataikban -, hogy a reformjavaslatok radikalizmusát nem fogadnák el az emberek.
A bulvársajtó mintha nem lenne ilyen szégyenlős. „Rettegj, adózó, nyugdíjas és diák! Bokros Lajos, a visszatérő rémálom!", riogatja a lakótelepek népét a napilap. Szép nagy, piros betűkkel. Ugyanez a sajtótermék laptársát, amelyet tudatos hazudozással, rágalmazással vádol egy másik - önmagát teljes nevével vállaló, állításait dokumentumokkal igazoló - közszereplő, már diszkrétebben, csak „egy napilapként" nevezi meg. Valóban, egyik lap sem élte még meg tizennyolcadik életévét. Az előbbi kiskorú elkövető „N. Á.", az utóbbi „B."
Ám, amíg a gyerekek játszadoznak - mi lesz az országgal?
