Védett (nő)személyek

PÁRATLAN OLDAL - LIII. évfolyam 3. szám, 2009. január 16.

A köztársasági elnök alkotmányellenesnek tartotta, ezért aláírás helyett az Alkotmánybírósághoz utalta a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló, az Országgyűlés által ellenszavazat nélkül elfogadott törvényt. Az államfő szerint egyebek között sérti a családon belüli erőszak elkövetőjének (többnyire férfinak) a személyes szabadsághoz, a mozgásszabadsághoz és a tulajdonhoz való jogát az, ha a rendőrség elrendelheti legfeljebb 72 órás ideiglenes megelőző távoltartását áldozatától (többnyire nőtől). A rendőrségi törvény jelenlegi rendelkezései értelmében a rendőrség a védett személy (például a köztársasági elnök) biztonsága érdekében egyebek között

a) útvonalat, közterületet a forgalom elől elzárhat, a forgalmat korlátozhatja,

b) nyilvános és közforgalmú intézmények működését korlátozhatja,

c) magánlakásba - külön írásos utasítás birtokában - ellenőrzés, a helyszín megfigyelése és biztosítása céljából beléphet, és ott tartózkodhat,

d) területet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék, illetőleg az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti".

Miután a személyi szabadságot, a mozgásszabadságot és a tulajdonjogot korlátozó ilyen intézkedések csak a védett személyek biztonsága érdekében alkalmazhatók, a törvényalkotó számára kínálkozó alkotmányos megoldás: a családon belüli brutális erőszak áldozatait védett személlyé kell nyilvánítani.

A szerző további cikkei

LXVI. évfolyam, 11. szám, 2022. március 18.
LX. évfolyam, 4. szám, 2016. január 29.
LV. évfolyam 11. szám, 2011. március 18.
Élet és Irodalom 2024