Három megjegyzés

Elveri a port Derce Tamás újpesti polgármesteren Szüdi János, az OKM államtitkára (A polgármester pallosjoga, ÉS, 2008/34.). Derce egy tanárt megütő diákot kizárt a kerület összes iskolájából, és fittyet hány arra, hogy egy ombudsmani határozat eljárását törvénytelennek tartja. Gondolatmenetével kapcsolatosan három megjegyzésem van.

1) Nem elegáns egy jogi vitában negligálni Derce legfontosabb érvét: a polgármesternek törvény által előírt kötelessége a biztonságos körülmények között folyó oktatás megteremtése. Derce tehát nem önkényeskedő, pallosjogával visszaélő nagyúr, hanem választott polgármester, aki - mint ezt többször kifejtette - törvénnyel alátámasztott döntést hozott.

2) Helyes, ha egy államtitkár felhívja a figyelmet a jogkövető magatartásra, de ez Szüdi János esetében számomra teljesen hiteltelen, mert még Magyar Bálint minisztersége és Szüdi János közigazgatási államtitkársága idején (2002-2006) az Oktatási Minisztérium nagyon sok esetben törvénytelenül járt el, és sok jogszabályellenes határozatot hozott.

3) Harmadszorra a lényegről: a tanárverésekről. A fecsegő felszín, a verbális és fizikai agresszió elfedi, ami a legrosszabb: ha egy osztályközösségben tanórán egy tanárt bántalmaznak, akkor az már nem osztály és nem tanóra. A mindannyiunk által finanszírozott oktatás egy ilyen szörnyű "tanórán" teljesen kontraproduktívvá válik, jellemromboló, közösségromboló. Ennél az is jobb lenne, ha kimennének a diákok a jó levegőre sétálni vagy hógolyózni.

Derce válasza erre a kihívásra kétségtelenül konzervatív és rendpárti, de az biztos, hogy a többi diák érdekében cselekedett.

A Szüdi-féle iskolai erőszakot vizsgáló bizottság válasza szuper-liberális. Szerintük törvényi szinten minden rendben van, csak a tanárok a hibásak. Vértezzük fel őket olyan eszközökkel, hogy minden diák tátott szájjal csodálja a fizikaórán Galilei mozgásegyenleteit, más vágya se legyen, mint ezek értelmezése és megoldása, ne verje a tanárt, felejtse el a mobiltelefonját, a barátnőjét, a randit, Majkát, Szandit. Csak úgy mellesleg: ha egy 17 éves gimnazista a nyári munkavállalása során az OKM-ben megpofozna egy osztályvezetőt, Szüdi államtitkár úr mit csinálna? Eddigi megnyilatkozásai alapján minden bizonnyal elküldené osztályvezetőjét egy tanfolyamra, a diák meg tovább dolgozhatna.

Van egy köztes javaslatom, igaz, csak középiskolákban használható:

Ha egy tanuló bántalmazza tanárát, legyen joga bármely pedagógusnak javasolni a diák tanév végéig történő kizárását. A javaslatról egyszerű szótöbbséggel a diákot tanító tanárok döntsenek. Fellebbezésnek, halasztásnak a többi diák érdekében helye nincs. Az oktatásból kizárt diákot legyen köteles befogadni a legközelebb eső esti vagy levelező munkarend szerint működő középiskola. Máris felajánlom cégünk, a SZILTOP Kht. által fenntartott, az ország 160 településén működő esti középiskolai hálózatunkat, ahol több mint hatszáz osztályunkba szeretettel várjuk a máshonnan kizárt diákokat. Nálunk tizenkét év alatt több mint száztízezer tanuló fordult meg, és eddig csak háromtól kellett fegyelmi úton megválni. A mi diákjaink ugyanis nem tankötelesek, hanem önként jönnek hozzánk. Sok köztük a katona, rendőr, börtönőr, tűzoltó, ápoló, állását az érettségivel bebiztosítani akaró munkavállaló, és nagy örömünkre már van kétezer roma identitását büszkén vállaló tanulónk is. Ebben a közösségben - a természetes szociálpszichológiai hatásmechanizmusok miatt - a legtöbb nappali középiskolából kizárt fiatal jól megállná a helyét. A következő tanév elején visszatérhetne eredeti iskolájába, vagy maradhatna nálunk egészen az érettségi végéig. A nappali tagozaton tudatosulna, hogy az órákon a fegyelem nem öncél, hanem szükséges eszköz, javulna a tanári tekintély, csökkenne az erőszak, nőne a biztonság.

Lehetetlen helyzet a mostani: az iskola nem szankcionálhatja azt, amit a büntetőjog keményen szankcionál: a bántalmazást. A Szüdi-bizottság szerint minden rendben van, a jogszabályok megfelelőek. És tényleg: várhatunk is az új jogszabályokkal, egészen az első vérig, az első meggyilkolt tanárig, a másodikig, a tízedikig, kinek-kinek a vérmérséklete és jogkövet(el)ő magatartása szerint.

Szilasi György
igazgató, SZILTOP Oktatási Kht.