Az osztrák példa
VISSZHANG - LII. évfolyam 31. szám, 2008. augusztus 1.
Olvasom az ÉS-ben a cikkeket a magyarországi szélsőjobboldali erőszakról, és csodálkozom. Itt, Ausztriában - ahol sok mindent meg lehet kritizálni - olyan alakulat, mint a Magyar Gárda, elképzelhetetlen: az alkotmány és a törvények tiltják.
Itt egy párt, amely választást vesztett, még soha sem rendezett utcai tüntetéseket. Ausztriában szigorú törvény tiltja a nemzetiszocialista megnyilvánulásokat. Nem mintha ez teljesen megszüntetne ilyeneket, de akit rajtakapnak, azt megbüntetik.
Természetesen az ilyen ordas világnézetet nemcsak törvényekkel lehet és kell megfékezni, hanem már az iskolában kell kezdeni a humanista nevelést.
Mert tízéves koromban - mint szenvedő alany - megismertem, mit jelent a nemzetiszocializmus. Évente többször hívnak iskolákba mint szemtanút. A 14-16 éves lányok és fiúk általában sokat kérdeznek, és nehéz megérteniük, hogy milyen borzalmas dolgok történtek hazájukban abban a hét évben, amelyben a nácik uralkodtak. Elképzelhetetlen számomra, hogy ezek a fiatalok az utcára menjenek rasszista szólamokat hangoztatni.
Elmúlt 63 év, amióta a szövetséges hadseregek nagy véráldozat után felszabadították Ausztriát, de sajnos még mindig szükség van a tiltó törvényekre. Nem mintha azokat ne lehetne kijátszani, de olyan jelenetek, mint Budapesten, itt, Bécsben, elképzelhetetlenek.
Talán lehetne az osztrák példából tanulni, és időben megakadályozni a közveszélyes állapotokat.
Karl Pfeifer
Bécs