Az osztrák példa

VISSZHANG - LII. évfolyam 31. szám, 2008. augusztus 1.

Olvasom az ÉS-ben a cikkeket a magyarországi szélsőjobboldali erőszakról, és csodálkozom. Itt, Ausztriában - ahol sok mindent meg lehet kritizálni - olyan alakulat, mint a Magyar Gárda, elképzelhetetlen: az alkotmány és a törvények tiltják.

Itt egy párt, amely választást vesztett, még soha sem rendezett utcai tüntetéseket. Ausztriában szigorú törvény tiltja a nemzetiszocialista megnyilvánulásokat. Nem mintha ez teljesen megszüntetne ilyeneket, de akit rajtakapnak, azt megbüntetik.

Természetesen az ilyen ordas világnézetet nemcsak törvényekkel lehet és kell megfékezni, hanem már az iskolában kell kezdeni a humanista nevelést.

Mert tízéves koromban - mint szenvedő alany - megismertem, mit jelent a nemzetiszocializmus. Évente többször hívnak iskolákba mint szemtanút. A 14-16 éves lányok és fiúk általában sokat kérdeznek, és nehéz megérteniük, hogy milyen borzalmas dolgok történtek hazájukban abban a hét évben, amelyben a nácik uralkodtak. Elképzelhetetlen számomra, hogy ezek a fiatalok az utcára menjenek rasszista szólamokat hangoztatni.

Elmúlt 63 év, amióta a szövetséges hadseregek nagy véráldozat után felszabadították Ausztriát, de sajnos még mindig szükség van a tiltó törvényekre. Nem mintha azokat ne lehetne kijátszani, de olyan jelenetek, mint Budapesten, itt, Bécsben, elképzelhetetlenek.

Talán lehetne az osztrák példából tanulni, és időben megakadályozni a közveszélyes állapotokat.

Karl Pfeifer
Bécs

A szerző további cikkei

LXIII. évfolyam, 10. szám, 2019. március 8.
LXII. évfolyam, 18. szám, 2018. május 4.
LXI. évfolyam, 48. szám, 2017. december 1.
Élet és Irodalom 2021