Megbecsüléssel

VISSZHANG - LII. évfolyam 25. szám, 2008. június 20.

Tényleg tisztelem Révész Sándort, hogy ezúttal is (Ki légyen antiszemita?, ÉS, 2008/24.) - akár minden írásában - a valóság hű értelmezésére törekszik. Most azonban, amikor felvetésében az antiszemitizmus és a filoszemitizmus mint pozitív és negatív előítéletes gondolkodások egy tőről fakadnak, számomra éppen a valóság szól közbe. Amely a konkrétumok makacsságával kérdezi, elhanyagolható különbség-e a történelmi tapasztalás, miszerint az antiszemiták nem csekély hányada előítéleteitől vezettetve végfejleményként a másik - a történések fokozataiban sorolva - leminősítését, megbecstelenítését, kirablását, legyilkolását "vállalja fel", ugyanakkor a zsidó-filoszemita érzületű társaink minden emberélet tiszteletét vallják (keserű jóérzéssel: antiszemita már gázosított nem antiszemitát, fordítva viszont...).

Úgy vélem, még egy szerény megjegyzés, érdemes lenne végiggondolni, valóban politikai eszme-e az antiszemitizmus, illetve ne fosszuk-e meg ettől a rangtól? - a megközelítést részleteztem: Kettős (magyar-zsidó) önazonosság és az antiszemitizmus, Népszabadság Online, 2007. nov. 19.).

Fekete György

A szerző további cikkei

LXII. évfolyam, 23. szám, 2018. június 8.
LX. évfolyam, 36. szám, 2016. szeptember 9.
LX. évfolyam, 34. szám, 2016. augusztus 26.
Élet és Irodalom 2021