A JELÖLT
PÁRATLAN OLDAL - LII. évfolyam 24. szám, 2008. június 13.
Emelt szint
ű érettségi vizsgák, történelem. Fekete-fehérbe öltözött diákok: izgulós, 18-19 éves, megszeppent leányok és ifjak. Az egyik jelölt szimpatikus, jó arcú, magabiztos fiatalember. Tételének címe: A rendszerváltás és társadalmi következményei. Wass Albert-idézettel kezdi. Aztán a magyar nemzet ötszáz éves kálváriájáról beszél; a stációk: az ország három részre szakadása, II. József, Trianon, kommunizmus, rendszerváltás. Sorolja az ismerős fogalmakat: cionista tőke, agymosás, néppé manipulált nemzet, a másság tiszteletének a nemzetre kényszerítése. A demográfiai fogyásért Bokros Lajos és a média a felelős. Az ország eladósodásáért Soros György. A liberalizmus lényege: az ólban a tyúknak és a rókának egyenlő jogai vannak. Másutt a köztörvényes bűnözés címszó alatt említi a liberalizmust. Egy pozitívum: a Szent Korona a parlamentbe kerül. A cigány szót nem használja, de a bűnözéssel, az ország fejlettségének területi különbségeivel kapcsolatban "kisebbségezik". Kettős mércét alkalmazó társadalom az idegenek bűneivel szemben. Egy kis kínaizás. Trianon: van még remény, talán a százéves évfordulón.Remegek az idegességtől. Eszembe jut: félbeszakítani az érettségit, és rendreutasítani a fiút. Vagy: kivonulni, felelet közben elhagyni a termet. Nem teszem. Utóbb ezért megdicsérnek: ügyvéd és sajtó szabadulhatott volna ránk. Végtelen magabiztossággal és prófétai hevülettel végigbeszéli a tizenöt percet, így kérdésekre nem jut idő. Pár mondatban értékelek, rémlik, a fasiszta szót is használom. Röviden, egészen röviden és tényszerűen cáfolom pár égbekiáltóan téves állítását. Kis náci diák el.
Kollégáimmal előbb külön-külön pontozunk, aztán majd együtt értékelünk. Felötlik bennem, nulla pontot adni mindenért. De győz a pedagógus. Tőlem telhető korrektséggel állapítom meg a pontokat - kapja, amit érdemel. Két helyen érvényesítem erkölcsi felháborodásomat és politikai rémületemet. A szakszavak használatánál. Aki nem tudja, mi a liberalizmus, mi a cionizmus, annak ebben a rovatban kevés pont jár. A másik az eseményeket alakító tényezők rubrikája: itt tudjuk pontozni az összefüggések látását, a történelem puszta tényeken túlmutató elemzésének képességét. Itt nulla pontot adok. Aztán a közös értékelés. Kollégáim is felháborodtak. Egyikük szerint nem feleletet, hanem politikai kortesbeszédet hallottunk. Másikuk szerint ez a fiú öt év múlva szélsőjobboldali párt vezetőjeként lesz újra látható. Mindazonáltal extrém korrektséggel pontoznak. Telefon az országos felettes hatósághoz: kell-e jegyzőkönyvezni? Nem, nem kell, de jól tettük, hogy simán levizsgáztattuk.
Csak semmi cicó.
Utólag, órák múlva is tárgyaljuk az esetet. A frázisok. Vajon ez az ifjú majd mennyire lesz korrekt velünk, vén bolsikkal (értsd, demokratikus érzelmű értelmiségiekkel), ha hatalom közelébe jut? Hogy bizony a liberális demokrácia az egyetlen, amelyik halálos ellenségeit is elviseli, eltűri. Hogy hogyan párosulhat simulékony jó modorral és tisztes tárgyismerettel ilyen fokú egyoldalúság, a tárgyszerű megértés és elemzés képességének ilyen mértékű hiánya, a történelem tantárgy és a politikai propaganda közötti megkülönböztetésre való teljes képtelenség?
TGM írásának címe jut eszembe, természetesen igazságtalanul a bölcs vagy közönyös többséggel szemben: Szegény náci gyerekeink!
-y -n