Az akadémikusválasztásról

Darvas Béla Magyar Tudományos Akadémiával kapcsolatos cikkéből (Húsz év magány, 2008/2.) egy kérdést ragadok ki. Azt írja, hogy az akadémiai tagság, illetve tiszteletdíj teljesítményhez nem kötött, csoporttagságot tanúsító rang, a tiszteletdíj pedig "kegydíj".

Aki a fentieket az akadémikusválasztással, illetve az "akadémikussá válással" kapcsolatban leírta, az vagy nincs tisztában a megfelelő dolgokkal, vagy úgy tesz, mintha nem lenne tisztában.

A tények. Az akadémikusválasztás előtt kb. egy évvel, tíz hónappal az egyes akadémiai osztályokon (azaz tudományterületeken) megindul a kötetlen beszélgetés az esélyes jelöltekről és - ezzel párhuzamosan - pl. a mi osztályunkon, azaz a fizikai osztályon, írásban felkérik a tudományterületen dolgozó valamennyi doktort, hogy írásban nyilvánítson véleményt az esélyes jelöltekről. Ezt azután az osztályhoz tartozó minden akadémikus megkapja táblázatba foglalva.

Ezek után az Akadémia tagjai írásban előterjesztik jelöléseiket, összefoglalva a jelölt tudományos érdemeit, eredményeit, továbbá mellékelik a megfelelő dokumentumokat (közlemények jegyzéke, hivatkozások, tudományos iskolateremtés, tudományos, közéleti tevékenység stb.). Az előterjesztés rövid összefoglalása hónapokkal a választás előtt megjelenik nyomtatásban a Magyar Tudomány című folyóiratban azok aláírásával, akik a jelöltet megválasztásra javasolják. E jelölési procedúra előtt az MTA elnöksége irányelveket bocsát ki, hogy pl. egy jelöléshez legalább két aláírás szükséges, és hogy egy akadémiai tag hány jelölthöz adhatja aláírását stb. Minden akadémikusnak meg kell gondolnia tehát, hogy csak azoknak adja aláírását, akiket tudományos teljesítményük alapján az akadémiai tagságra méltónak tart. Az irányelvek között szokott szerepelni, hogy a tudományos teljesítmény alapvető szempontja mellett vegyék figyelembe a jelölésnél, hogy lehetőleg alkotó erejük teljében lévő fiatalokat javasoljanak, és pl. lehetőleg 60 vagy 65 éven felülieket ne terjesszenek elő (e sorok írója pl. 45 éves korában lett az Akadémia tagja). Megjegyzem, azt se lehet feltétlenül kifogásolni, hogy ha valaki kimagasló életműve alapján viszonylag idősebb korban lesz az Akadémia tagja.

Mindezek után kerül sor az egyes osztályok jelölő gyűlésére (ti. az osztályokon történő szavazással választódnak ki ugyanis az ún. "hivatalos jelöltek", akik azután a választási eljárás végső stádiumában az összes akadémikusból álló ún. akadémikusok gyűlése elé kerülnek), ahol titkos szavazással két menetben történik az osztály jelöltjeinek megválasztása (az első csak "közvéleménykutatás" jellegű). Azok lesznek az osztály hivatalos jelöltjei, akik a szavazatok 50 százalékát plusz egy szavazatot kapnak. Meg kell jegyezni, hogy a jelöltek (akikből a "hivatalos" jelölteket az osztály kiválasztja) száma általában kétszer-háromszor, esetleg többször is felülmúlja a végül is megszavazottak, azaz az osztály hivatalos jelöltjeinek számát. Még egy fontos momentum, hogy hónapokkal az osztályunkon történő szavazás előtt nyílt fórumra kerül sor, ahol a jelöltek mintegy egyórás előadásban ismertetik eredményeiket. Itt bárki felszólalhat a tudományos közösségből, vitathatja az eredményeket, cáfolhatja a jelölt állításait.

A "hivatalos jelöltek" azután az Akadémia elnöksége elé kerülnek. Az elnökség nem változtathat a jelöltek sorrendjén, ti. az egyes osztályok a szavazatok száma szerint sorba állítják a jelölteket, csak azt határozhatja meg, hogy az akadémikusok gyűlésén az egyes osztályok hány helyet kapnak, azaz hány új akadémikus választható be az egyes osztályokba.

Mindezek után kerül sor az akadémikusok gyűlésén a tényleges választásra, amelyre az MTA levelező és rendes tagjai jogosultak (belőlük áll ugyanis az akadémikusok gyűlése). A szavazólapra felkerül minden "hivatalos jelölt" (akiket az egyes osztályok megszavaztak), tehát azok is, akik az elnökség által biztosított helyekre "nem férnek be". Lehetőség van tehát arra is, hogy a szavazás az utóbbi helyekre kerülteket választja be végül is tagnak.

Ezek a szikár tények, önmagukért beszélnek.

Berényi Dénes
fizikus, az MTA r. tagja