HÁTBASZÚRÁS?

PÁRATLAN OLDAL - LI. évfolyam 8. szám, 2007. február 23.

Megszüntette a kormány a Teleki László Külügyi Intézetet. Az intézet igazgatója Granasztói György egyetemi tanár, volt NATO-nagykövet, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökségi tagja, a francia lovagkereszt birtokosa, a Magyar Mozgókép Alapítvány játékfilm-kuratóriumának egykori elnöke, a Magyar Köztársaság elnökének tanácsadója 2000-től négy esztendőn át.

A jelen politikai küzdelmekben saját nyilatkozata szerint visszafogta magát, mert negyvenhat ember állásáért volt felelős. Aztán, eb ura, fakó, mégis amellett döntött, hogy egyike lesz azoknak, akik lemondásra szólítják fel a miniszterelnököt. Szép, ha az ember a lelkiismeretére hallgat. Mi volt elébb, az intézet megszüntetésének híre, vagy a lemondási felszólítás, nehezen megállapítható. Bizonyos csak annyi, hogy Kosáry Domokos akadémikust, az intézet alapítványi elnökét Granasztói rábeszélte, hogy attól a miniszterelnöktől kérjen segítséget, akinek lemondását nyilvánosan követelte. Titkos küldetés ahhoz, akitől szabadulni szeretne.

"Abban bíztam, hogy Kosáry Domokos, az alapítványunk elnöke megbeszéli a dolgot a kormányfővel, hiszen kiváló a kapcsolatuk. Ez volt az egyetlen esély, hiszen Kosáry azt mondta, mellettünk áll. Aztán találkozott a miniszterelnökkel. Utána megváltozott köztünk a hangnem, később meg is szakította velünk a kapcsolatot. Sokan úgy értékelték az intézetben: hátba lettünk szúrva."

A Heti Válasz (február 8.) riporterének ez az alattomos sejtetés nem elég. Rápakol. Megkérdezi a volt igazgatót. "Úgy sejti, Gyurcsány Ferenc ígért valamit neki?" Mire a nagy hírű akadémikust amúgy hátulról mellybe öklelő Granasztói hárít. "Ilyesmit nem mernék állítani."

Ugyan mit ígérhet egy miniszterelnök a kilencvennégy esztendős Kosáry Domokosnak, az ötvenhat utáni megtorlás börtönviselt áldozatának, a megvesztegethetetlenségéről ismert tudósnak?

A hátbaszúrás az I. világháborúban vesztes Németország jobboldali radikalizálódásának volt a jelszava. A szó - Dolchtoß - áthallása is sanda.

Ugyanebben az interjúban Granasztói a régi szép időkre is emlékezik. Könnyesen arra, hogy őt gyermekkorában többek között Szerb Antal lovagoltatta a térdén. Ha a mártírhalált szenvedett Szerb Antal sejthette volna, milyen magasra viszi a kisfiú a horizonton csillogó ösztöndíjak és alapítványok grádicsán, az elnökségek védelmében, no meg a rágalmazás iskolájában is - bizonnyal jól seggbe rúgta volna.

Ungvári Tamás

A szerző további cikkei

LXIII. évfolyam, 4. szám, 2019. január 25.
LXIII. évfolyam, 1. szám, 2019. január 4.
LXI. évfolyam, 51-52. szám, 2017. december 20.
Élet és Irodalom 2026