Habitus

VISSZHANG - L. évfolyam 47. szám, 2006. november 24.

Az egyik legismertebb (jobboldali) országos napilap nemrégiben azzal az ordító főcímmel jelent meg: Cigányok lincseltek Olaszliszkán. A nagy nézettségű reggeli tévéműsorban pedig a közismert (baloldali) műsorvezető a "cigányok habitusáról" beszélt annak kapcsán, hogy az ügyben a kegyetlen, brutális gyilkossággal megalapozottan gyanúsítható személyek állítólag ehhez a népcsoporthoz tartozók voltak.

Szerintem kár volt a csizmát ilyen látványosan az asztalra feltenni. Nem oda való.

Emlékszünk még a móri bankrablásra. A nyolc ember hidegvérű lemészárlása ügyére, ahol az egyik vádlottat Kaiser Edének hívták. A Kaiser bizonyára idegen eredetű családnév. Mégsem jutottak eszébe olyasmik senkinek, hogy úgy kommentálja a történteket: Sváb gyilkolt Móron avagy brutálisan megölt nyolc embert a német származású egyén. És arra sem gondolt senki sem, hogy a szörnyű bűneset kapcsán indulatos gyűlölködést szítson a németek vagy az osztrákok ellen.

Határozott véleményem, hogy ezúttal tévednek az egyébként bizonyára nagy tudású és nagy műveltségű újságíró urak: nem cigányok (úgy általában) lincseltek Olaszliszkán, s nem a cigányok (úgy általában) habitusa más emberek megölése. Olaszliszkán bizonyos emberek - H. Dezső és társai, magyar állampolgárok - vertek agyon bizonyos embert, Sz. Lajos magyar állampolgárt.

H. Dezső és társai természetesen joggal nevezhetők majd gyilkosoknak, ha a bíróság azt róluk megállapította. (Lásd erről az ÉS-ben: Kovács Zoltán: Söprés, 2006/44.)

A már említett országos napilap az olaszliszkai történések kapcsán idézi a Jobbik alelnöke - Biber József Tibor - állásfoglalását, amely szerint a jogegyenlőséget sértő, a cigány etnikumot indokolatlanul kivételezett helyzetbe hozó törvények és rendeletek azonnali megváltoztatását követelik.

Aki kicsit is tisztában van a cigányság helyzetével, az természetesen tudja, hogy mennyire hazugok és képmutatók Biber szavai. Az a hihetetlen nyomor, amelybe a cigányság jó részét a rendszerváltás utáni kormányok taszították, jelenleg is fennáll, sőt egyre inkább növekszik. Rendkívül rossz lakáskörülmények (a cigánytelepeket látványos csinnadrattával felszámolják, hogy aztán helyettük szép csöndben újabbakat hozzanak létre), analfabétizmus és iskolai szegregáció, az alapvető orvosi ellátás hiánya, totális munkanélküliség és a mindezekkel együtt járó alultápláltság, alkoholizmus, súlyos öröklött és szerzett betegségek és járványok. Átlagéletkoruk évtizedekkel alacsonyabb.

A központi költségvetésből a rájuk szánt kevés pénz nagy része sem jut el hozzájuk, valahol eltűnik kézen-közön a szétosztók között.

A cigányság tehát (úgy általában) nem tettes, hanem áldozat.

A fent említett cikk szerzője szerint a szörnyű bűneset kapcsán most az elviselhetetlenül aljas, párás szemű "jogvédők" fognak következni.

Hát itt vagyok én is.

Dr. Magyar Elemér
ügyvéd, a N.E.K.I. egri jogvédő
irodájának vezetője

A szerző további cikkei

LXVIII. évfolyam, 16. szám, 2024. április 19.
LXVII. évfolyam, 11. szám, 2023. március 17.
LXVII. évfolyam, 4. szám, 2023. január 27.
Élet és Irodalom 2024