Megevé
VISSZHANG - L. évfolyam 46. szám, 2006. november 17.
Megfogadtam, hogy ha tizedszer hallok vagy olvasok találgatást arról, hogy miért lett Jancsó Miklós új filmjének a címe Ede megevé ebédem, akkor, amint egyre sűrűbben szokás mondani, szót emelek. A nyertes neve: Stőhr Lóránt, aki a legjobb magyar irodalmi és politikai hetilap november 10-ei számában ilyesféle intuícióinak ad, mint egyre sűrűbben szokás mondani, hangot: "...sejtésem szerint előbb született meg ez az abszurd cím, mint minden más Jancsó Miklós legújabb filmjében [...], ... az Ede a legdadább címe a kilencvenes évek végén kezdett sorozatának; Jancsó nem is tud, nem is akar indokot mondani, amikor [...] a nyelvi játékokból álló fejezetcímek értelméről faggatják őt, [...ez] a 85 éves nagymester játszadozása a szavakkal, ötletekkel, gondolatokkal..."
No már most: az Ede megevé ebédem a magyar politikai pamfletírás egyik klasszikus remekének a címe, szerzője: Szabó Dezső, keltezése: Városmajor, 1937. szeptember hó 15., célpontja: Szekfű Gyula, kiadták: számtalanszor, ismerete átlagosan művelt magyar ember számára: kötelező, irodalomtörténeti besorolása (szinte egyhangúlag): zseniális, újólag kiderült ismeretlensége: szégyenletes. Szabó Dezső maga esszéjének címéről ezt jegyzi meg lapalji jegyzetben: "Ez a cím a régi gyorsírási tankönyvek első gyakorlatának első mondata."
Föladom.
TGM
