BIZTATÁS ÜLDÖZÖTTEKNEK

PÁRATLAN OLDAL - L. évfolyam 19. szám, 2006. május 12.

Orbán Viktor a választások másnapján a Várban megígérte, hogy pártja ezután is mindenkit megvéd, aki politikai meggyőződése miatt védelemre szorul. A Fidesz jogvédő csoportot alakít, amely (stílszerűen) segítő jobbot nyújt a politikai üldözötteknek. Szép hagyományt elevenít ezzel fel a Nemzet miniszterelnöke. A 2002-es országgyűlési választások után Répássy Róbert vezetésével ugyanis működött már hasonló. Tudomásom szerint akkor sokan fordultunk e testülethez, ám a dolog természetéből fakadóan, az áldozatok védelmében és persze szerénységből nem hozták nyilvánosságra, hogy ki mindenkinek segített nehéz élethelyzetében a Répássy-csapat. Én magam - a sorstársakat, és persze egy kicsit magamat is biztatandó - nyilvánosságra hozom azt az ajánlottan elküldött levelet, amelyben 2002 nyarán segítséget kértem. Íme:

"Répássy Róbert képviselő úrnak

Tisztelt Képviselő Úr,

mint a Fidesz júniusban alakított jogvédő munkacsoportjának vezetőjéhez fordulok Önhöz. Sajtónyilatkozataiban Ön és munkacsoportja arról biztosította a közszolgálati médiában dolgozó, fenyegetett munkatársakat, hogy politikai súlyukkal, jogi szakértelmükkel és az Önök által adható nyilvánosság erejével védelmet biztosítanak nekik, amennyiben az új kormány idején politikai okokból üldöznék őket.

Az Önök leírása pontosan rám illik. A Magyar Rádió Rt. Üzemi Tanácsa tagjaként és az intézménynél működő egyik reprezentatív szakszervezet elnökeként eltávolításom jogi akadályokba ütközik, mindez azonban nem akadályozta meg Kondor Katalin elnököt abban, hogy - átszervezéssel - megszüntesse munkahelyemet és munkakörömet. A megszüntetés tényéről hivatalos értesítést hónapok óta nem kaptam, a Magyar Rádió menedzsmentje mind a mai napig nem tett eleget törvényi kötelezettségeinek, nem értesítette sem az Üzemi Tanácsot, sem azt a szakszervezeti szövetséget, amelyhez az általam vezetett Független Rádiós Szakszervezet tartozik. Ez hézagos jogi ismereteim szerint súlyosan törvénysértő.

Munkahelyem megszüntetése mögött politikai okokat sejtek, sőt - meg merem kockáztatni - többről van itt szó puszta sejtésnél. Erre vonatkozó dokumentumok vannak a birtokomban, és számos kollégám vállalja, hogy tanúvallomással igazolja az eltávolításomra tett kísérlet és a munkahelyi átszervezés közötti nyilvánvaló összefüggést. Abban ugyan nem vagyok egészen biztos, hogy igazolható a jelenlegi MSZP-SZDSZ-koalíció kormányra kerülése és az én munkahelyi kálváriám közötti összefüggés, hiszen nem bizonyítható, hogy Kondor Katalin elnök asszony az MSZP és az SZDSZ érdekeit akarja képviselni személyzeti politikájával. Mindenesetre bízva az Ön és az Ön által életre hívott jogvédő munkacsoport elv- és szakszerű hozzáállásában, bízom benne, hogy fölvállalják az ügyemet, és tekintélyük minden súlyával megakadályozzák a hónapok óta tartó jogi és morális csúfság folytatását.

Az Önnek írt levél elküldésével egyidejűleg ügyemben az illetékes bírósághoz is fordulok.

Természetesen a részletekről készséggel informálom, hiszen tudom, hogy a jogi segítségnyújtáshoz Önöknek minden mozzanatot ismerniük kell.

Segítségüket előre is köszönöm.

Budapest, 2002. augusztus 16.

Nagyrabecsüléssel:

Győri László
újságíró
Magyar Rádió
1800 Budapest,
Bródy Sándor u. 5-7."

Eddig a levél. Válasz ugyan eddig nem érkezett. Pesszimistább ismerőseim egyike-másika szerint most már ne is várjam, hogy válaszolni fognak. Sőt, olyan is volt, aki összeráncolt homlokkal, töprengő arckifejezéssel azt kérdezte: "várjál, ki is az a Répássy?" Megint más szerint azt a meghurcoltatást kellene válasznak tekintenem, amelyben levelem elküldése után a Magyar Rádióban részem lehetett. Ezt - mint rosszindulatú feltételezést - azon nyomban a leghatározottabban visszautasítottam, hiszen aki ilyet mond, az implicite azt állítja, hogy a Fidesz illetékesei nem úriemberek. Úgyhogy én türelmesen várok, bár azt azért tényszerűen meg kell állapítanunk, hogy a fideszes jogvédőknél elég hosszú az átfutási idő.

J. Győri László

A szerző további cikkei

LXV. évfolyam, 7. szám, 2021. február 19.
LXIV. évfolyam, 50. szám, 2020. december 11.
LXIV. évfolyam, 39. szám, 2020. szeptember 25.
Élet és Irodalom 2021