Javíthatnám polgár
VISSZHANG - L. évfolyam 17. szám, 2006. április 28.
Az emlékezet könnyen becsapja az embert nyugodt körülmények között is, ha pedig valami megzavarja, például az elragadtatás, mint most Vámos Miklóst (A cím regénye, ÉS, 2006/16.), akkor különösen. Móricznak az Életem regénye című könyvére emlékezve a kitűnő író több rendben is téved.
"Nagyjából ekkoriban Simonyi Máriához, második (elvált) feleségéhez (...) pénzügyi vitáikat taglaló leveleket intéz..." - írja, pedig hát Móricz hivatalosan nem vált el Simonyi Máriától, csak elköltözött tőle, s aztán élete végéig nyögte a tartásdíjat.
Vámosnak ebben a mondatában két tévedés is akad: "A papa (...) vásárolt házakat, vízimalmot s testvére, a gépész Laci biztatására tüzes gépet is, hogy jó pénzért arathasson." Az igazság az, hogy "gépész Laci" a sógora volt Móricz Bálintnak, és abban az időben, a XIX. század végén még mindenütt kaszával arattak, a vásárolt tüzes gép cséplésre volt alkalmas, amíg alkalmas volt.
"Pallagi Mária mindent eladott, földet, házat, valamennyi okmányt aláírta" - mondja Vámos Miklós, utalván a Móricz család tönkremenetelére. Csakhogy ilyen nevű nő nem volt még a rokonság körében sem, az író édesanyját Pallagi Erzsébetnek, a másik aláírót, a nagyanyját Pallagi Józsefné Nyilas Katalinnak hívták.
Még valami: Móricz valóban azt írta az Életem regényében, hogy az ő kereszteléséig Csécsén a Zsigmond nevet nem hallották, tehát itt nem téved Vámos, de az a helyzet, hogy ebben meg Móricz téved: báró Kende Zsigmond uradalmának határa Csécséig terjedt, s nem mellékesen "gépész Laci", a nagybácsi az ő alkalmazottja volt a pár kilométerre fekvő Istvándiban. Ismerték nevét az egész környéken.
Néha még a jó "Írhatnám polgár" is szunyókál?
Hamar Péter
