A szépség kiteljesedése

VISSZHANG - L. évfolyam 1. szám, 2006. január 6.

Azt remélem, hogy csak stilisztikai hiba csúszott a fogalmazásba. Vagy hogy mégis az én készülékemben van a hiba, és nem fogtam fel a bújtatott iróniát. Ez utóbbi esetben előre is elnézést kérek Szilágyi Gyulától. A Visszanéző negyvenesek című riportjában (ÉS, 2005/51-52.) szerepel a következő részlet: "Sokan gondolják úgy, hogy optimális esetben a harmadik, illetve negyedik évtized a női szépség kiteljesedésének ideje: a konditeremben, szaunában karbantartott, gondosan ápolt test, érett nőiességgel, kifinomult érzelmi és érzéki kultúrával, megbízható szexuális önértékeléssel, gazdasági biztonsággal, valóságközeli világszemlélettel és reális jövőképpel párosul." A szövegkörnyezet ugyan megengedi azt az értelmezést, hogy mindezt a zagyvaságot az egyik huszonéves férfi riportalanytól idézi Szilágyi Gyula, de szerzői kommentárnak nyomát sem találom. Még egy odavetett értékelő félmondatban sem. Pedig ami leíratik - szörnyű, és ez talán megengedte volna a weberi értékmentesség felfüggesztését, legalább egy zárójel erejéig.

A mondat maga - ahogy ez a központozásból is kiderül - a női szépség kiteljesedésének definíciója. Lefordítva pedig a következőképpen hangzik: kiteljesedő szépségű az a nő, akinek a testgeometriája még negyven felett is legalább hunyorítva hasonlít Claudia Schifferére. Itt álljunk is meg. Ebben a korban tehát a női szépség a középosztályi státusnál kezdődik. Elég, ha megpróbáljuk elképzelni a gyermekét egyedül nevelő vegyesbolti eladót, varrodai bedolgozót vagy mezőgazdasági idénymunkást, amint rendszeresen konditeremben és szaunában tartja karban testét. A meghatározásban (a kiteljesedő szépségében!) ráadásul szerepel a gazdasági biztonság. A definíció maradékából pedig az is kiderül, hogy negyvenes nőnk akkor szép, ha csak dugni akar, és azt kifinomult formában teszi.

Hogy az utóbbi mit is jelentsen, az egy másik bekezdésből világlik ki. Ez pedig már nem az adatközlők véleménye, ugyanis Szilágyi Gyula "a szexológia gurui egybehangzó véleményének" tekinti, hogy a hölgyek pszichoszexuális életének csúcspontján: "Libidójuk erősödik, orgazmuskészségük beérik, rövidebb előjátékot igényelnek." Nem vagyok szexológus, nem kizárt, hogy ez volna a szakma véleménye a tényekről. Csak azt tudom, hogy mindez kísértetiesen emlékeztet az éretlen kamaszfiúk vágyképére az idősebb fehérmájú nőstényről, aki ugyan sokat kíván, de már szinte a puszta látványtól is elmegy, ezzel mintegy definíciószerűen megszüntetve az ejaculatio praecox kellemetlen lehetőségét. Elképzelhető, hogy sok velem azonos kromoszómaszerkezetű egyed van (szégyellném őket férfitársnak nevezni), aki hasonlóképpen vélekedik a női szépség kiteljesedéséről, és nagypénzű negyvenes, mély kapcsolatot nem igénylő, előjátéknak becézett molyolással nem faksznizó kétperces numerakirálynőkkel kívánja eltartatni magát. Ez is egy lehetséges életstratégia, neve is van, de könyörgöm, ne keverjük bele az emberi szépséget.

Meszerics Tamás

A szerző további cikkei

LXIII. évfolyam, 36. szám, 2019. szeptember 6.
LXII. évfolyam, 44. szám, 2018. október 31.
LII. évfolyam 46. szám, 2008. november 14.
Élet és Irodalom 2020