Kik azok a népfelszabadítók?

Eörsi István szerint (A másik nézőpont, ÉS, 2005/28.) a nyugatot fenyegető terrorizmus "legfőbb oka" nem vallási tradíciókban vagy ideológiai különbségekben, hanem "a harmadik világ néptömegeinek szegénységében" keresendő. Mivel az is kiderül a cikkből, hogy nem kell félrevezetettnek tartanunk a terroristákat, nem kíván túl nagy erőfeszítést arra a következtetésre jutni, hogy Eörsi Oszama bin Ladenben akár népfelszabadítót is láthat. Ha valóban ez lenne "a másik nézőpont" (ellenkező esetben viszont Eörsi nagyon is félreérthetően fogalmaz), azon csak sajnálkozni lehet. Nem az ad okot sajnálkozásra, hogy az író nem osztozik "mindannyiunk fájdalmában" stb. (ahogy egy-két tökfej gondolná, akiket az író joggal nevetne ki), hanem az, hogy egy tőről metszett baloldali értelmiségi ismét bizonyítani látszik, hogy nem képes kiverekedni magát a burzsujpukkasztásnak alárendelt viszonylag olcsó moralizálásból (olcsó, mert ha más nem, keletje aztán van). A "másik nézőpont" szerintem végtelenül unalmas, rien d'épatant, továbbá osztozik a balos antikolonialista és antiimperialista felszabadítási mozgalmak naiv Marx-ellenességében, amennyiben az évi négymillió éhen halt gyereket és a HIV elterjedtségét érvnek tekinti a tőke elleni harcban (következőleg a terrorizmusok megítélésében). Az Eörsiéhez hasonló szánalom, sajna, inkább a liberális teadélutánok sajátja - ahová azonban az urak az ültetvényeken termeltetik meg a teájukat.
Pozitíve nézve a tőke szerepe a világban roppant bonyolult. Elengedni a szegény államok adósságának egy részét ugyancsak a tőke érdekében áll, mint ahogy az is, hogy pacifikálja a világot, és majdan - talán - tegyen valamit az éhhalál és a járványok ellen. Más eszközök híján (a tőke) nem is kerülhető meg. Vélhetően se Eörsi, se bin Laden nem lehet versenytársa, ezért az utóbbi terrorizmusa a tőke által támogatott "állami terrorizmusokkal" szemben mindig inkább és elsősorban kiirtandó marad. Praktikusan ameddig ki nem irtjuk. (Most valami meglepőt mondtam?)
Béndek Péter