Szennyvíz, palackban?

A fővárosi közgyűlés január 27-én elkapkodott, kényszer alatt született határozatot hozott a margitszigeti Hajós Alfréd Uszoda "improvizált" bővítéséről. A témáról szólva arról is beszélni kell, hogy az uszoda területének északi irányú kiterjesztésével szemben már évtizedek óta létezik egy másik, elfogadható alternatíva is: az ásványvíz-palackozó üzemének áttelepítése, és területének felhasználása az új, nemzetközi versenyek építésére is alkalmas medencék építésére. Nagyobb területről van szó, mint az a jelenlegi 0,6 hektár, melyet a pénzügyminisztériumi üdülő felszámolásával és ötvennégy fa kivágásával terveznek "bekebelezni", és a keleti irányú bővítés lehetővé tenné, hogy az üzem felé eső tribün lebontásával és áthelyezésével bővítsék az eredeti ötvenméteres, nyolcsávos versenymedencét.

A jelenleg a Fővárosi Ásványvíz és Üdítőipari Rt. (FÁÜ Rt.) birtokában lévő területen nemcsak az uszoda korszerűsítését és új, ma már elkerülhetetlenül szükséges funkciókkal való ellátását lehetne megoldani. Amennyiben az építő a föld alatt terjeszkedik, meg lehet tartani a palackozóüzemet is, melynek a Margitszigetről való kitelepítése és az ásványvíz csövön való elvezetése valóban nehezen megoldható feladat. 1991-ben, amikor eladták a Fővárosi Ásványvíz és Jégipari Vállalatot a Pepsi-Colának, mely a FÁÜ Rt. többségi tulajdonosa, a privatizáció során kötelezhették volna az amerikai multinacionális vállalatot a margitszigeti palackozóüzem átépítésére. Erre azonban nem került sor, ezért a PepsiCo Int. 1999-ben a már meglévő, 1938-ban átadott, a Hajós Alfréd Uszoda stílusához alkalmazkodó s egyébként hozzá hasonlóan műemléki védelem alatt álló felszíni üzemépületet korszerűsítette és fejlesztette.

"A nemzetközi verseny rendezési joga kellett ahhoz, hogy bölcs hatóságaink felfedezzék: a Sziget legbarátságtalanabb létesítménye az ásványvizet palackozó üzem az uszodával szomszédos telken. Ott, ahol emberkíméletből nincs helye az autóknak, csak a bringázók, futók, teniszezők, úszók és sétálók tanyázhatnak, tonna- és hektoliterszám fuvarozzák a palackokat - szaknyelven: göngyöleget - és az ásványvizet. Az uszodabővítés kedvéért szerencsére végre víztelenítik a Margitszigetet - de vajon mi lesz az ott felszínre hozott értékes nedűvel?", írja a Piac és Profit című hetilap 2005. január 28-i száma.

"Bölcs hatóságaink" nem most jöttek rá arra, hogy a palackozóüzemmel kell valamit kezdeni Budapest legféltettebb, környezetvédelmi, kulturális és sportérdekeket tekintve is pótolhatatlan kincsén, a Margitszigeten. A rendezési tervek az ötvenes évek óta kerülgetik a problémát, de erre a célra soha nem volt pénz, és a probléma halogatása a mostani kapkodás következtében belobbant, mint egy elhanyagolt kelés.

A szocialista és szabad demokrata képviselők megszavazták a Hajós Alfréd Uszoda északi bővítését, annak ellenére, hogy ott ivóvízkút és a föld alatt kolostorromok találhatók. Erre Gyárfás Tamás, az Magyar Úszószövetség (MÚSZ) elnöke szerint csak azért kerül sor, mert Lágymányoson "az egyetemi vezetés összhangjának hiánya miatt" nem kezdődhetett meg az építkezés, "pedig már rendelkezésre állt a kormánygarancia 7,8 milliárd forintról". Petőcz György riportjából megtudtuk (Úszik a város, ÉS, 2005/4.), amit már eddig is sejteni lehetett: a költségvetés pénze fogyott el, s ahelyett, hogy ezt beismerték volna, ürügyet kerestek a visszavonulásra.

Az a tény, hogy most politikai nyomással keresztülhajtották a fővárosi határozatot a Sportuszoda bővítésétől, csak megkoronázza az eddigi fejetlenséget és pazarlást. Azt a mintegy hárommilliárd forintot ugyanis, amit a beruházásra terveznek fordítani, hosszúlejáratú kölcsönként (vagy PPP-formában?) venné fel az állam, s ennek fejében egy befektető magántulajdont szerezhetne legértékesebb közterületeink egyikén. És még ezt a pénzt is jórészt kidobnák az ablakon, hiszen szinte semmi sem maradna meg a budapestieknek. Nemcsak a tizenötezer nézőt befogadó tribünt bontanák le az úszó-Eb után, de nyilvánvalóan fel kellene számolni a konténerekbe telepíteni tervezett, "mobil szennyvíztisztítót" is.

A szennyvíztisztítás megoldatlansága az ásványvízforrás tőszomszédságában elképzelhetetlenné teszi, hogy bármilyen világversenyt rendezzenek a közeljövőben a Margitszigeten. Sajnos, Budapest ezen a téren évtizedekkel el van maradva, s óriási beruházásokra lenne szüksége. Ezek eddig elmaradtak, így a Margitsziget szennyvize most is tisztítatlanul ömlik a Dunába, ami közbotrány.

Gyárfás a Nemzeti Sportnak adott január 29-i nyilatkozatában arra hivatkozott, hogy ha a MÚSZ-nak vissza kell lépnie a rendezéstől, nemcsak egymillió eurós büntetést kell fizetnie, de "a magyar sport, de talán az ország is szégyenben marad". Attól tartok, keveseket győz meg a hivatkozás a "nemzet felelősségére". Nem fogom fel, hogy az úszó-Eb megrendezése miképp vált ádáz pártharcok martalékává, melyet máris jelez a városegyesítési emlékművön díszelgő tiltakozó transzparens. Egy biztos csak: a Hajós Alfréd Uszoda északi irányú bővítésének immár elfogadott tervében gazdasági, környezetvédelmi és politikai helyzetünk testesül meg.

Pelle János