Fél magánlevél-féle Grecsó Krisztiánnak

Kedves Krisztián, azok közé tartozom, akik mindig szívesen és figyelemmel olvassák munkáidat, követik pályád szépen ívelését, haladását az öröklét felé, és talán nem tévedek, ha azt gondolom, barátként tiszteljük és szeretjük egymást, éppenséggel elég régóta. Azt gondolom azonban, ezt az ívhaladást nem kéne oly módon siettetni, hogy átveszed az öregebb és már megfáradt kollégák flegmán morgolódó, mondhatnám, genyázó (ettől üres és semmitmondó) stílusát, ami manapság nem csak divat, de kötelezőnek is látszik, sajnos, mert az nem csak rosszul áll neked, de a hamisság látszatába is kever. Olvasom írásodat az Élet és Irodalom idei hatodik számában a televíziók irodalomközvetítéséről, és viszszagondolok arra, hogy mégsem mondtam el neked mindent a dramaturgiáról, amikor Örkény-ösztöndíjad idején abba a megtisztelő helyzetbe kerültem, hogy én lehettem a mentorod. Mit nem mondtam el? Talán azt, hogy egy poén érdekében nem lehet, nem érdemes beáldozni az egész cselekményt, vagy kevésbé végzetesen, azt az igazságot, ami miatt érdemes bármit is megírni. Talán azt, hogy az anyag szelektálása fontos módszer a tömörítésben és a lényeges dolgok kiemelésére, de a kihagyás nem csak szakmai, de lelkiismereti kérdése is kell legyen az írónak (különösen, ha a valóságra hajaz a munka). Talán azt, hogy nem minden szereplő magánközleménye, magánpiszmogása válik közüggyé a néző számára, attól még nem lesz senkiből protagonista, hogy a puha hagymaillatú vasárnapokat szereti, és hogy a coaxkábelében megszakad-e valami, vagy sem.

Miért is írom ezt? Az a családiasan parlagi egyszerűség és ki tudja kinek, minek a felhatalmazására felvett fensőbbség (felvett színpadias helyzet), ahogy nagy öregként elironizálsz a televíziók kulturális műsorai fölött, nem csak elkedvetlenít, de föl is háborít. Az a módszer, hogy mindennapi pöcsöléseid nézőpontjából ítélkezz bármi fölött, veszélyes és erkölcsileg nehezen tartható (gondolj in concreto a kihagyott szereplőkre, szerepekre, azokra, akik a televíziós állapotok minden lehetetlensége és nehézsége ellenére kulturális műsorokat csinálnak, annyit, amennyit lehet, akár percben mérhetően is, úgy, ahogy tudnak, ahogy megengedik nekik a csinálást). Indulatom pedig érintettségem/érintettségünk okán támadt fel bennem, tudod (tudhatod, tudnod kell, hiszen a Bárka folyóirat, melynek te is szerkesztője vagy, Nemzeti Színház-beli felolvasóestjén is úgy találkoztunk, hogy egy stábbal odamentünk műsort forgatni rólatok), hogy a Duna Televízió Gong című kulturális hetilapjának egyik munkatársa vagyok. Nem feladatom - és nem is lenne ízléses - megítélni a más televíziók kulturális műsorainak minőségét, sem szerkesztési elveit. A magam portáján söpörve azonban lenne egy szerény javaslatom. Ha nem vonlak el kulináris elfoglaltságaidtól (és egy újabb konyhafilozofálgatás és sommás ítéletmegfogalmazás lehetőségétől), arra kérlek, olvasd el az alább mellékelt listát, akár a patinás stopperóráddal a kezedben, és egy-egy tételt szorozz meg minimum hét, maximum 15 perccel. Hogy aztán a végeredményt hány másodpercre tudod, kell zsugorítanod egy prekoncepció kedvéért, az már legyen a te problémád. És utána gondolkodj el azon, amit az ÉS-szövegedben írsz, állítasz. Amúgy, az elnézésedet kérem, hogy ennek a szerény kis levélkének a végére száraz listát biggyesztek a kötelező poén helyett, nem spriccel anyatej senki álmélkodó kicsi szájába, és leginkább amiatt, hogy méltatlankodásomat nem ágyaztam hitelesítő irodalmias környezetbe (elmaradt a magán-színpadteremtés), pedig én is reggelit készítettem ma - lévén szombat, itthon a család -, szenzációs sültszalonnaillatok terjengnek körülöttem a klaviatúra püfölése közben, sőt, kint esik a hó, és a hólapátoló alkalmi munkások a havat lapátolják ahelyett, hogy hallgatva rám, mert néha kikiabálok nekik, Peter Szondi-tanulmányokat olvasnának a modern dráma elméletéről...

Változatlan barátsággal ölellek, ha Pesten jársz, várlak a Cinemában, tavasztól kint teraszán - a mellékletet pedig alább tanulmányozhatod, ha van hozzá időd és kedved!

Zalán Tibor

A GONG kulturális hetilap irodalmi anyagai: 2003. április 22.: Zalán Tibor beszélgetése Babics Imre költővel (versillusztrációkkal); április 29.: X. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál; május 20.: A Palatinus Könyvkiadó bemutatása, tavaszi könyvei kapcsán. (Háy Jánossal beszélget: Zalán Tibor); Zalán Tibor beszélgetése Térey János költővel, válogatott verseinek (Sonja útja a Saxonia mozitól a Pirnai térig) megjelenése alkalmából (versillusztrációkkal); május 27.: Weöres Sándor-emlékkiállítás Hatvanban, a költő születésének 90. évfordulója alkalmából; június 2.: Thomas Bernhardt-kiállítás Budapesten, a kiállítás kurátora, valamint egy művészettörténész segítségével a bernhardti világ, alkotói pálya bemutatása; Nagy Gáspár új kötete: Ezredváltó, sűrű évek (versillusztrációkkal); június 17.: A pécsi Jelenkor Kiadó bemutatása, Zalán Tibor beszélgetése Csordás Gáborral, a kiadó igazgatójával (versillusztrációk: Balla Zsófia, Simon Balázs); június 24.: Könyvhét. 10 éves a Napkiadó, 15 éves a Holnap Kiadó; Megnyílt a Veress Péter-emlékház; július 8.: Láng Júlia: Egy budai úrilány története. Az írónővel Balog József beszélget; július 15.: A XI. Szárszói találkozáson Fejtő Ferenc és Faludy György tart rendhagyó irodalmi órát József Attila szobránál; július 22.: Írók fürdőruhában - kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban; július 29.: Borbély Szilárd debreceni költővel Zalán Tibor beszélget (versillusztrációkkal); augusztus 5.: A szegedi Fossilia című folyóirat és kiadó bemutatása (versillusztrációkkal); szeptember 9.: Zalán Tibor beszélget Bódis Krisztával új, Kemény vaj című regényéről; szeptember 16.: Balog József beszélget Kertész Imrével új regényéről; szeptember 23.: A Tekintet című folyóirat és barátaik köszöntik a 75 éves Juhász Ferencet és a 80 éves Fejes Endrét; október 7.: Payer Imre költővel Zalán Tibor beszélget új, Egyes szám, egyetlen személy című verseskötetéről (versillusztrációkkal); október 14.: Irodalmi portál - a Litera.hu bemutatása Keresztury Tibor főszerkesztő közreműködésével; Jónás Tamás költővel beszélget Balog József; október 28.: Moszkva-szám. Házigazda: Jevgenyij Popov író; november 4.: október 17-19. között rendezték meg a Győri Könyvszalont; november 18.: Erdélyi könyvvásár, Marosvásárhely; A 10 éves Bárka folyóirat főszerkesztőjével, Elek Tiborral beszélget Zalán Tibor; december 2.: Irodalmi különszám - Zalán Tibor beszélgetései; Keresztury Tibor az Élet és Irodalom Villanófény rovatában megjelent rövidprózai írásaiból állította össze új könyvét, melynek címe: Bejárat a semmibe; Az áruló, Tar Sándor folytatásos filmregénye a litera.hu-n; Dr. Géfin László, a hagyaték gondozója beszél Kemenes Géfin László költészetéről és a Versek Jolantához című kötetről; Átváltozás avagy az "itt" és az "ott" címmel jelent meg Tóth László új, összegyűjtött verseit tartalmazó kötete; 2004. január 20.: Dámák és urak, az Alibi-könyvsorozat új darabjának bemutatása (versillusztrációkkal); február 11.: Gabriel García Márquez nyomában - fotókiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Székács Verával, a Márquez-könyvek fordítójával Zalán Tibor beszélget; február 18.: Parti Nagy Lajossal, az idei Irodalmi-díjat elnyert költővel, íróval Balog József beszélget; bemutatjuk az Ottlik Gézáról készült képalbumot.