Határozat

VISSZHANG - XLVII. évfolyam 45. szám, 2003. november 7.

A MÚOSZ Etikai Bizottsága első fokon elutasította Schmidt Mária kérelmét, és megállapította, hogy Kovács Zoltán, az Élet és Irodalom főszerkesztője nem követett el etikai vétséget az "egy túlélő" aláírással megjelent glossza közlésével.

Mint ismeretes, az Élet és Irodalom egy korábbi számában Ernst Nolte, német történész meghívásának hírére, különösen a professzornak a gázhalállal mint humánus halálnemmel kapcsolatos álláspontjára reagálva az írás szerzője "bizarr ötletként" személyes próbát javasolt a professzornak, továbbá annak, aki meghívta őt, és annak, aki bemutatta őt. (Negyven másodperc, ÉS, 2003/25.) A megjelenést követően Schmidt Mária és Gerő András történészek közös levelet fogalmaztak többek között náciszimpatizánsnak bélyegezve az ÉS-t, amit a lap határozottan visszautasított.

Schmidt Mária panaszos, beadványában azt állította, hogy a glossza gyűlöletkeltő módon fogalmazott, s ekkénti megjelentetése kimeríti a gyűlöletkeltés fogalmát. A MÚOSZ Etikai Bizottságának 1. sz. eljáró tanácsa az alábbi határozatot hozta:

A MÚOSZ Etikai Bizottságának eljáró tanácsa (Avar János elnök, Bartha Rózsa és Hárshegyi János tagok) mint becsületbíróság első fokon eljárt Schmidt Mária panaszos Kovács Zoltán főszerkesztő, illetve az Élet és Irodalom elleni beadványával kapcsolatban, s tárgyalás alapján meghozta a következő

határozatot:

Az eljáró tanács megállapította, hogy az Élet és Irodalom nem követett el etikai vétséget az "egy túlélő" aláírással megjelent glosszával.

A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül panasszal lehet élni az Etikai Bizottság Fellebbviteli Tanácsánál.

Indoklás:

A panaszos azt állította, hogy a glossza gyűlöletkeltő módon fogalmazott, s ekként megjelentetése kimeríti a gyűlöletkeltés fogalmát. Egyhangú véleményünk szerint azonban ez a szöveg félremagyarázása, akarva vagy akaratlanul. Az írás első és sokadik olvasásra is szerzőjének keserű (esetében érthető) iróniájáról árulkodik, s bevallottan bizarr módon próbálja szembesíteni a gázkamra szörnyű valóságával azokat, akik - bármi megfontolásból - hisznek a "humánus", negyven másodperc alatt bekövetkező halálban: próbálják ki! A magyar és a világirodalom számos példával szolgál hasonló megoldásra (a tárgyalás során Swift "javaslatát" említettük az ír kérdés megoldására a csecsemők megsütésével és feltálalásával), az ilyen elkeseredett kifakadást semmiképpen sem lehet szó szerint felfogni gázkamrába küldésnek. Az csak akkor lett volna, s abban az esetben a panasz is jogos, ha a glossza úgy fogalmaz: felháborító, amit Nolte állít, az ilyeneket, meghívóikkal együtt gázkamrába kell(ene) küldeni.

Nem tudtuk elfogadni, hogy valójában ez lett volna az írás "igazi mondanivalója". Az elmúlt évtizedekre emlékezve groteszknek tartjuk a "szellemi mondanivaló" ilyetén emlegetését. Az Élet és Irodalom glosszáját kizárólag úgy lehet és szabad olvasni, értelmezni, ahogyan azt megírták, a belemagyarázások a pártállami korszakra voltak jellemzőek.

Az eljáró tanács a fentiek alapján hozta meg határozatát.

Budapest, 2003. október 27.

Avar János sk.
az eljáró tanács elnöke

A szerző további cikkei

LXV. évfolyam, 45. szám, 2021. november 12.
LXV. évfolyam, 35. szám, 2021. szeptember 3.
LXV. évfolyam, 32. szám, 2021. augusztus 13.
Élet és Irodalom 2024