A Rádió C frekvenciája és az ORTT

VISSZHANG - XLVII. évfolyam 30. szám, 2003. július 25.

Petőcz György Rádiócé című, a roma rádió történetéről szóló cikkében olvashattuk (ÉS, jún. 27.), hogy a Rádió C-t frekvenciához juttató Országos Rádió Televízió Testületben (ORTT) "5:2 arányban a konzervatív oldal dominált."

Mit jelentett ez az 5:2-es arány? 2001-ben 3 kormánypártival szemben 3 ellenzéki képviselőcsoport volt az Országgyűlésben, és a rádió-televízió törvényből következően egy-egy tagot jelöltek az ORTT-be. Az egyik ellenzéki frakció azonban a MIÉP-é volt, az általa jelölt tag támogatásával ezért 4:2 arányú többségbe került az ORTT-ben a három jobboldali jelölésű személy. Az ORTT elnöke pedig, a gyakorlatilag Orbán Viktor miniszterelnök által jelölt Körmendy-Ékes Judit volt, az ő szavazatával a 4:2-es fölény 5:2-re nőtt. A Rádió C ráadásul a Fidesz-MPP (FMPP) kormányzása idején kapta a frekvenciáját, így aztán kialakult az elterjedtnek tűnő nézet, amely szerint az FMPP juttatta műsorszolgáltatási lehetőséghez a roma rádiót.

Ez a vélekedés téves.

Sajnos nem azért az, mert a parlamenti pártok és az általuk jelölt ORTT-tagok mindegyike tiszteletben tartaná a médiatestület függetlenségét. Mivel közvetlenül az Országgyűlésben képviselőcsoporttal rendelkező pártok jelölik a tagjait, szinte elkerülhetetlen, hogy az ORTT határozatai nemegyszer politikai döntések következményei is. Ahhoz, hogy ez az áldatlan helyzet megváltozzon, a pártok közös önkorlátozása mellett feltehetően a jelölési rendszer alapvető módosítására is szükség van: A médiatestületek tagjait parlamenti eseti bizottságnak kellene jelölnie, amint azt a törvény megalkotásakor másokkal együtt javasoltam.

Az FMPP által adományozott frekvencia "elmélete" azért megalapozatlan, mert a Rádió C pályázatáról született döntés politikai hátterét tekintve azt láthatjuk, hogy a liberális és baloldali jelölésű ORTT-tagoktól ugyanannyi szavazatot kapott a Rádió C, mint a jobboldali jelölésűektől.

A Rádió C pályázatát ugyanis a következő ORTT-tagok támogatták: Erdős Zsuzsa (az FMPP jelölte), Körmendy-Ékes Judit (Göncz Árpád köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök együttesen jelölte), Ladvánszky György (az MSZP jelölte), Timár János (az SZDSZ jelölte). A pályázatot nem szavazta meg Nahlik Gábor (a kisgazdapárt jelölte), Wéber János (az MDF jelölte) és Bánlaki József (a MIÉP jelölte). Az elnökkel együtt héttagú ORTT-ben mindegyik tag szavazata megközelítőleg 14 százalékot ért. A Rádió C pályázata a liberális és baloldali jelölésű ORTT-tagok 28 százaléknyi szavazatát megkapta, a jobboldali jelölésű tagoktól kapható 58 százalékból - külön számítva a szélsőjobboldali jelölésű tag 14 százalékát -, viszont szintén csak 28-at. Azt sem akárhogyan.

Az FMPP-hez kötődő ORTT-elnök és az FMPP által jelölt ORTT-tag támogatásának - mint Petőcz pontosan leírja -, feltétele volt: A Rádió C tulajdonosi testületének kibővítése az FMPP által megfelelőnek tartott személyekkel.

Mindennek ismeretében körülbelül annyira igaz és méltányos úgy értelmezni a történteket, hogy az FMPP adott frekvenciát a Rádió C-nek, mintha egy bajba jutott ember esetében többre értékelnénk annak a támogatását, aki mintegy mellesleg megzsarolja a rászorulót, mint azokét, akik e nélkül nyújtanak segítséget.

Molnár Péter

A szerző további cikkei

LXVII. évfolyam, 19. szám, 2023. május 12.
LXV. évfolyam, 11. szám, 2021. március 19.
LXV. évfolyam, 10. szám, 2021. március 12.
Élet és Irodalom 2024