First hand pontosság

VISSZHANG - XLVII. évfolyam 15. szám, 2003. április 11.

Az április 4-i számban közölt Second hand demokrácia című cikk szerzője, Vásárhelyi Mária egyik kérdése az, hogy "milyen indokok sorakoztathatók fel amellett, hogy közpénzekből tartanak fenn egy olyan intézményt, amelynek szellemi irányítását a református egyház MIÉP-es szárnya látja el?" Nos, semmilyen indokok nem sorakoztathatók fel. (Hála istennek - hogy stílszerű legyek.) A Magyarországi Református Egyháznak ugyanis nincsen MIÉP-es szárnya. Akkor sincs, ha Vásárhelyi Mária úgy tudja, úgy gondolja vagy (már megint stílszerűen) úgy hiszi. Éppen ezért sommás mondata az egyházra, s annak egyes tagjaira (rám) nézve dehonesztáló. A református egyházban, ahogy minden más, széles társadalmi keresztmetszetű és beágyazottságú emberi közösségben, megtalálhatók ilyen (horribile dictu jobboldali) vagy olyan (ne adj' isten, baloldali) gondolkodású emberek, az egyszerű hívek és az egyházi tisztségviselők esetében éppúgy; platformok, érdekközösségek pedig direkt politikai alapon nem léteznek. De hadd tegyek még két lépést előre.

First. A Károli Gáspár Református Egyetem szellemi irányítása az egyetem belügye. Jól néznénk ki (sokszor jól is nézünk ki), ha egy-egy universitas szellemi irányítását ellenőrizné és koordinálná az állam. De. Mert olvasni kell a sorok között (is): a református egyház Dunamelléki Egyházkerületének püspöke, sokunk megnyugvására, lassan negyed éve nem (az a bizonyos) dr. Hegedűs Lóránt, hanem a reformátusok presbiteriánus, azaz demokratikus hagyománya alapján megválasztott dr. Szabó István teológiai professzor. E jelentős változás az egyházon belül tehát negyed éve történt, miközben az ÉS heti rendszerességgel megjelenik, azóta körülbelül tizenkét ízben.

Second. A gyűlöletbeszéd rossz, negatív, elítélendő dolog. Gyógyításának, megelőzésének, elkerülésének egyik legfőbb orvossága (nem fegyvere) a pontosság, a tisztánlátás, amely - jól tudjuk - a politikusoktól nemigen várható, a publicisták esetében viszont áruvédjegy. "Neve, ha van."

Szabó Levente

A szerző további cikkei

LXIV. évfolyam, 29. szám, 2020. július 17.
Élet és Irodalom 2024