Számadás

Hatéves lektor? című írásában (ÉS, jan. 18.) a szolnoki Eső című folyóirat egyik napilapban közölt folyóiratszemléjét glosszázta meg (pl), mondván, ne terjesszünk tévtanokat.
Az irodalomtörténeti hitelesség kedvéért idemásolom az Ember Máriával készült interjú vonatkozó részét: "Szerződtettek [t. i.: az Athenaeum Könyvkiadónál - J. Gy.] ..., először két hét próbaidőre, azután negyedévre. Mulatságos volt, mert próbára tettek, méghozzá fondorlatosan. Kifaggattak, miket olvastam az új magyar irodalomból, majd ideadtak egy nagy paksaméta kéziratot, mondván, valami öreg paraszt küldte, de mindenki csak tologatja egyik asztalról a másikra, mert túlságosan hosszú. Olvassam el, s mondjak róla véleményt, hogy érdemes-e kiadni. Nekem nagyon tetszett az írás, fogalmaztam is egy részletes lektori véleményt, amire sok szükség nem volt, a könyv ugyanis akkorra már megjelent. Veres Péter Számadás című regényével vizsgáztattak..."
Igaza van (pl)-nek, a Számadás valóban 1937-ben jelent meg a Révai Könyvkiadónál, de az interjúban nem is állítja senki, hogy nem ott és nem akkor.
Ahhoz viszont, hogy ez a könyv nem regény, hanem önéletrajz, nem biztos, hogy ragaszkodnia kellene (pl)-nek. A művel kapcsolatban maga Veres Péter emlegeti az önéletrajzi regény kifejezést - igaz, tagadóan: "Ez az önéletrajz valóban hiteles számadás és nem önéletrajzi regény." Föltehetően a hitelességet akarta így nyomatékosítani a regényességgel szemben. Ez a mondata azonban mégsem lehet szempont a műfaji besorolásnál, vagyis nem gondolom, hogy Ember Mária hibázott volna, amikor regénynek nevezte a Számadást.

Jenei Gyula,

az Eső szerkesztője