Milyen egy magyar város?
Sokan emlékeznek márciusból A szavazat ára című dokumentumvideóra. Dermesztő képet festett arról, hogyan működik a korrupt önkényuralom az amúgy is szegény ország egyik legszegényebb vidékén. Szerepelt a politikai horrorban a nyírbogáti háziorvos, egyszersmind polgármester asszony. A megszólalók szerint azzal fenyegette a betegeket, hogy aki nem a Fideszre szavaz, annak nem ír fel gyógyszert, vagy kiteszik a hozzátartozóját az idősek otthonából. A Magyar Orvosi Kamara úgy vélte, a filmben elhangzottak alapján bűncselekmény és etikai vétség gyanúja miatt is vizsgálatot szükséges indítani. A doktornő viszont feljelentést tett – még a választás előtt – az akkori kormányoldal szemszögéből tökéletesen megbízható ügyészségen, mondván, hogy az egész politikai koholmány. Ámde sem erről, sem arról az eljárásról nem hallottam újabb hírt.
Marcel Proust
a japán művészet nyomában
Az eltűnt időben Proust nem művészettörténeti értelemben beszél a japonizmusról, hanem inkább érzékelési és kulturális jelenségként használja. A japán művészet hatása többféle módon jelenik meg a regény világában. Az egyik legfontosabb funkció az, hogy a japonizmus a narrátor látásmódjának metaforájává válik. A regényben gyakran előfordul, hogy a természet látványa – egy kert, egy fasor, egy vízpart vagy egy napfényben fürdő táj – nem pusztán leírásként jelenik meg, hanem úgy, mintha képpé alakulna át a narrátor szemében. Ilyenkor a látvány stilizálódik. A részletek kiemelkednek, a formák egyszerűbbé és határozottabbá válnak, a kompozíció pedig emlékeztet egy japán fametszet vagy tusrajz szerkezetére. A természet tehát nemcsak „látható”, hanem mintha műalkotásként rendeződne el a szemünk előtt.
Távoli, és mégis élő
Terék Annával Hegedüs Anna beszélget
Terék Anna Jég című verseskötetét az idei Tavaszi Margón mutatták be. Többek között generációs nézőpontváltásokról, a háború előestéjéről és a női sorstörténetek feldolgozhatóságáról beszélgettünk.
