Sokan emlékeznek márciusból A szavazat ára című dokumentumvideóra. Dermesztő képet festett arról, hogyan működik a korrupt önkényuralom az amúgy is szegény ország egyik legszegényebb vidékén. Szerepelt a politikai horrorban a nyírbogáti háziorvos, egyszersmind polgármester asszony. A megszólalók szerint azzal fenyegette a betegeket, hogy aki nem a Fideszre szavaz, annak nem ír fel gyógyszert, vagy kiteszik a hozzátartozóját az idősek otthonából. A Magyar Orvosi Kamara úgy vélte, a filmben elhangzottak alapján bűncselekmény és etikai vétség gyanúja miatt is vizsgálatot szükséges indítani. A doktornő viszont feljelentést tett – még a választás előtt – az akkori kormányoldal szemszögéből tökéletesen megbízható ügyészségen, mondván, hogy az egész politikai koholmány. Ámde sem erről, sem arról az eljárásról nem hallottam újabb hírt.
Az eltűnt időben Proust nem művészettörténeti értelemben beszél a japonizmusról, hanem inkább érzékelési és kulturális jelenségként használja. A japán művészet hatása többféle módon jelenik meg a regény világában. Az egyik legfontosabb funkció az, hogy a japonizmus a narrátor látásmódjának metaforájává válik. A regényben gyakran előfordul, hogy a természet látványa – egy kert, egy fasor, egy vízpart vagy egy napfényben fürdő táj – nem pusztán leírásként jelenik meg, hanem úgy, mintha képpé alakulna át a narrátor szemében. Ilyenkor a látvány stilizálódik. A részletek kiemelkednek, a formák egyszerűbbé és határozottabbá válnak, a kompozíció pedig emlékeztet egy japán fametszet vagy tusrajz szerkezetére. A természet tehát nemcsak „látható”, hanem mintha műalkotásként rendeződne el a szemünk előtt.
Terék Anna Jég című verseskötetét az idei Tavaszi Margón mutatták be. Többek között generációs nézőpontváltásokról, a háború előestéjéről és a női sorstörténetek feldolgozhatóságáról beszélgettünk.