Lapjárás

Nemzeti nagyburzsoáziánk a melegpornó tárgykörében kartellezik, erre mutatott rá az OLAF, és erről ír a magyar sajtónak az a része, amely a publikumot a győzelmi mámor lelkesítő napjaiban is további örömhírekkel iparkodik delektálni. A sajtónak ez a része mi vagyunk. Szomorúan állapítjuk meg, hogy az állampárti médiának egyetlen jó szava sincs Garancsi Istvánról és Hernádi Zsoltról, gazdasági életünk azon csúcsfigurái­ról, akikre a csalás elleni hivatal fentebbi megállapítása utal. A pártsajtó, amely egyebek közt arra is hivatott, hogy számunkra zsinórmértékül szolgáljon, nem veszi észre, hogy az OLAF véleménye majdhogynem hízelgő. Az derül ki belőle, hogy a magyar nagyburzsoázia föntebb jelzett kiválóságait és ily módon az illiberális állam egészét is csak hódolat illeti, nem bírálat, és ennek a belátásához elég a történtekre madártávlatból tekintenünk.

A nyolcvan százalékban Hernádi Zsolt tulajdonát képező Gran Private Equity uniós pénzeket fektetett a nem jellemzően valláserkölcsi alapon szerveződő Dating Central Europe Zrt.-be, mely utóbbi pedig hetvenezer euróért vásárolta meg a melegrandi.hu társkereső oldalt. Mire következtethetünk ebből, ha tárgyilagosak vagyunk? Egyértelmű. Felvilágosult gondolkodásmód, tolerancia, elfogulatlanság, liberalizmus, vagyis a poláris ellentéte mindannak, amivel a pártállamot vádolni szokás. Az EU szerint viszont az unió hírneve sérül azáltal, hogy Garancsiék az európai adófizetők pénzét buzioldalak feltőkésítésére fordítják, mármost akkor ki itt a kirekesztő, az előítéletes, a bigott, korlátolt és intoleráns

Hír

Gyárfás–Fenyő ügy

Perczel Tamásnak, Fenyő János közeli barátjának a gyilkosság után röviddel megjelent írása: Lőjetek sor(ozato)t neki

Tovább

A csalás gyönyörűsége

Daniel Kehlmann regényeiről

Igencsak tanulságos esemény volt a Magvető Café Kehlmann szeánsza, ahol jeles magyar irodalmárok azt – is – igyekeztek eldönteni, a kortárs osztrák-német nyelvű irodalomban, a nagyok, Ransmayr és Menasse, vagy a jelentékeny középgeneráció képviselői, Glavinic vagy Wolf Haas mellett- Kehlmann – világhír ide vagy oda – igazán nagy író-e. Az asztalra került pró, és kontra érv is. Nem lett egyértelmű eredményhirdetés. Egy igen, egy nem, egy tartózkodás. Kétségtelen, hogy ez az ítészi, kritikai bizonytalanság, jóllehet az író már harminc évesen érettségi tételként tündökölt az osztrák középiskolákban, és komolyan aratott a világ – Amerika!!! – slágerlistáin, hozzáteszem, nem érdemtelenül, erősen jellemző.

„Előítéletekkel terhelten érkeztem Brüsszelbe”

Beszélgetés Robert Menasse osztrák íróval

A múltat nem lehet feldolgozni, de megmutathatjuk, hová vezetnek az embertelen rendszerek – vallja Robert Menasse (63), napjaink egyik legjelentősebb osztrák írója. A főváros című regényével tavaly elnyerte a Német Könyvdíjat. Esszéivel, tanulmányaival évtizedek óta jelen van az európai közéletben, szenvedélyesen érvel az európai integráció mélyítése mellett, a nacionalizmus minden formáját elavultnak és visszarendezőnek tartja, az európai föderalizmus szorgalmazásának rendeli alá írói eszköztárát is. Fordított portugálból, hét évig volt docens Brazíliában, és nem rest felkerekedni, ha készülő műve történetesen nem hazájában játszódik. Brüsszelben éveket töltött, hogy megírja regényét az Európai Unióról.

Galéria
Tovább
Élet és Irodalom 2018