„Brüsszelben döntöttek arról, hogy háborúba fognak menni”, ezt kormányzó urunk deklarálta a minap, nem tudni, miért. Kijelentése egyértelmű és nyilvánvaló blődli, más szóval hülyeség, az ember néha mond efféléket, bár valójában ő se tudja, miért. Értelmezhető célja nincs, csak azért szólal meg, hogy mondjon valamit. Áll a kocsmában a cimboráival, örömmel bejelentené, hogy hoz még egy kört, de hát ezt már mondta, sőt hozott is. Jobb híján tehát újra elmondja, hogy Magyarországnak azért kell napi egymillió eurós büntetést fizetnie, mert nem engedi be az illegális bevándorlókat, de hát mindenki tudja, hogy a büntetést nem ezért szabták ki, hanem mert Magyarországnak nincs az uniós és nemzetközi szabályokkal összhangban lévő menekültügyi szabályozása. Ha volna, akkor egyrészt nem lenne büntetés, másrészt az ország a jogalapról, tehát a menekültkérelmek tisztességes eljárásban végbemenő, jogszerű visszautasításáról is gondoskodna. Más kérdés, hogy jogvégzett miniszterelnökünknek a „jog” vagy a „törvényesség” szót hallva a hátán a szőr feláll. Ez pedig olyan körülmény, amelyet a magyar közélet tudomásul vesz ugyan, de kezdeni semmit nem tud vele. Adottság, amit úgy is nevezhetnénk, hogy a turáni átok aktuális létezési módja. Ez van, de nem kell szeretnünk. Most még legalábbis, a jövővel pedig foglalkozzon az, akinek két anyja volt.
Elmész, visszajössz, sose halsz meg. Ez a harmadik regény, 2025-ben jelent meg. Az előző kettő a Hajózni kell, élni nem kell (2022) és a Minél kevesebb karácsonyt (2023). Akkor most mi lesz? Mi történt eddig? És hogyan tovább? Bognár Péter 1982-ben született, 2003 óta publikál verseket, színdarabját a budapesti Katona Kamrájában Gothár Péter rendezésében 2017 decemberében mutatták be. Az interjú a Prae műfordítótáborában, Szigligeten 2025. december 11-én este lezajlott beszélgetés szerkesztett, rövidített változata.