Memóriahiány

Nem mondhatni, hogy Orbán Viktor udvariatlan volt a legutóbbi kormányinfó közönségével és általában a nyilvánossággal. Kijelentette, hogy számára a legfontosabb politikai ügy az európai parlamenti választás, és megmondta, hogy ebben az ügyben mi a stratégiai célja.

Hogy a választási harcot a bevándorláspárti és a bevándorlásellenes erők harcaként fogja fel, nem újdonság a tavalyi, tusnádfürdői programbeszéd óta. Rejtély maradt viszont két dolog: 1. hogyan akarja elérni, hogy uniószerte ugyanígy lássák a világot, 2. hogyan tudja ugyanezt elérni – gondoljuk meg, hogy Magyarország az EU GDP‑jéhez 0,8 százalékával járul hozzá, hadászatilag jelentéktelen mellékszereplő, és állami propagandagépezete befelé ugyan könyörtelen hatásossággal működik, az európai színtéren képtelen komoly hadműveletekre.

Orbán előzékenyen megadta a választ erre a kettős kérdésre: Európa népe azért nem látja így a világot, mert nem hagyják neki, csak nálunk „mondhatták el az emberek a véleményüket” demokratikusan, „népszavazás, parlamenti választás, nemzeti konzultáció keretében”. És az győzi majd meg Európát a Fidesz világlátásának helyességéről, hogy a kivételesen felvilágosult és véleményét kivételesen demokratikus körülmények között kifejező magyar nép kivételesen nagy arányban fog szavazni a Fideszre az európai választáson. Például messze nagyobb arányban, mint más népek az Európai Néppárt más tagpártjaira.

Esemény

ÉS-kvartett

2019-01-30 17:00:00

2019. január 30-án, szerdán délután 5 órakor az Írók Boltjában (Bp. VI., Andrássy út 45).

A beszélgetés témája: Krusovszky Dénes Akik már nem leszünk sosem című regénye.

Károlyi Csaba beszélgetőtársai: Arató László, Bazsányi Sándor és Bárány Tibor.

Tovább >>>

Tovább
Hír

Így is lehet kultúrát támogatni…

Minden évben január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját. Azért január 22-én, mert Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását, amit az eredeti kéziraton szereplő dátum is igazol. Először 1989-ben tartottuk meg a magyar kultúra napját. Azóta ezen a napon országszerte számtalan kulturális és művészeti rendezvényt tartanak. A MrSale Öltönyüzletnek köszönhetően mostantól egy különös hagyomány is csatlakozik ehhez a jeles naphoz.

TOVÁBB...

Tovább
Esemény

Tarnói Gizella-emlékdíj

Az Élet és Irodalom munkatársai díjat alapítottak munkatársuk, Tarnói Gizella emlékére, a gazdasági újságírás területén kiemelkedőt alkotó újságírók elismerésére. A tizedik alkalommal meghirdetett díjra 2019. február 4‑ig lehet pályázni. A pályázatnak kötelező formai kellékei (űrlap, formanyomtatvány, igazolás, pályázati díj stb.) nincsenek, a pályázati anyagot a szerkesztőség címére kell eljuttatni (1450, Budapest, pf. 84.). A díjat alapítók fenntartják a jogot, hogy a kuratórium, melynek tagjai Bokros Lajos, Losoncz Miklós és Várhegyi Éva, pályázatot be nem nyújtó újságírót is díjazhasson. A díjazott százezer forintot és Szurcsik József egy alkotását kapja. Részletes kiírás ITT >>>.

Tovább

Munkácsi Ernő feloldhatatlan dilemmái

A holokauszt magyar történetírásának kezdetei

A legutóbbi években végre megkezdődött a holokauszt e korai történetíróinak újrafelfedezése; a holokausztot követő hallgatás mítoszát meghaladva elkezdtük részletesen feltárni, hogy már közvetlenül 1945 után is milyen fontos és értékes művek születtek. A holokauszttal kapcsolatos szövegek száma az elmúlt 75 év során annyira megszaporodott, hogy kortárs nézeteink különböző forrásvidékeinek feltárása rendkívül tanulságosnak ígérkezik. Meglepő tapasztalat e téren, hogy számos, még jelenleg is előszeretettel megfogalmazott nézet már közvetlenül 1945 után meghonosodott – sok esetben a maival csaknem azonos formában. Negatív példával élve már a háború végeztével is számosan hajtogatták, hogy le kellene már végre zárni a holokauszt tárgyalását. Az effajta felszólítások tehát tudhatóan még generációk múltával is az elkövetői oldal egykori követeléseit reprodukálják, módfelett kritikus fényt vetve a magyar társadalom egyes tagjainak identifikációs mintáira és reflexiós képességeire.

Eközben a holokauszt magyar történetírásának kezdetei is egyértelműen az 1940-es évek második felére tehetők, amikor már több szerző intenzíven kutatta és dolgozta fel a magyarországi holokauszt vagy egyenesen a holokauszt európai történetét (miközben a holokauszt szakkifejezés még nem volt használatos). Nem sokkal a sztálinista diktatúra brutális bevezetése és a téma időleges tabusítása előtt még nagyszabású monográfiák jelennek meg, így például Lévai Jenő Zsidósors Magyarországon vagy Sós Endre Európai fasizmus és antiszemitizmus című műve.

„Nincs demokrácia demokraták nélkül”

Beszélgetés Iveta Radičová egykori szlovák kormányfővel

A pozsonyi Páneurópai Egyetem dékánja, szociológiaprofesszora szerint térségünk populista politikusai fokozatosan terjesztik ki hatalmukat, hogy leküzdjék azt az ellenséget, amelyet maguk teremtenek. Úgy látja, a civil társadalom rendben van, nem a polgárok aktivitásával van a baj, hanem a kormányok azon erőfeszítésével, hogy kontroll alá vonják a civil társadalom intézményeit. Nem a tüntetők száma a fontos, hanem a jelenség maga, viszont ha csendben maradnak az emberek, az régiónk orbánizálódásához vezet.

Galéria
Tovább
Élet és Irodalom 2019