Hátba lőtték

Orbán Viktor túljutott kormányzásának alighanem legmegalázóbb mozzanatán: Ferenc pápa úgy járt Magyarországon, hogy a szentatya gyakorlatilag tudomást sem vett róla, de azokról sem, akik ennek a kurzusnak a közjogi méltóságai. A tudósítások arról számoltak be, hogy a Ferihegyen reggel nyolc órakor landolt gépből kilépve azonnal a Szépművészeti Múzeumba hajtatott, ahol félórányi időtartamban figyelmesen végighallgatta a köztársasági elnök tájékoztatóját. A felek néhány szót váltottak, majd Ferenc pápa a protokolláris fotózkodás után püspökök előtt beszélt: fontos, hogy a magyar társadalom szolidárisabb és befogadóbb legyen – mondta, ezzel egyben el is intézte Orbán Viktor korábban neki mondott szavait, miszerint arra kérte Ferenc pápát, hogy ne hagyja elveszni a keresztény Magyarországot. Hogy ezt követően, 8 óra 45-től Orbán és Áder mit csinált, hova ment, arról nincs hír. A szentatya misét celebrált, majd elhagyta az országot. Hogy aztán például a miniszterelnök által hosszú évek óta és módszeresen előidézett eszmei zűrzavarban mik járhattak dr. Erdő Péter bíboros fejében, azt elgondolni is nehéz, mindenesetre az esztergom-budapesti érsek mindvégig ott lépdelt az események és a szentatya nyomában. Az viszont tény, hogy a kormányfő keresztényvédelmi halandzsáiról még sosem bizonyosodott be ilyen tisztán, hogy azokat még a szentatya is képtelenségnek tartja, és nyilván kulturáltan, de határozottan vissza is utasította, amikor szolidaritást kért a magyar kormánytól, nyilván Orbántól is. Nem vagyok abban biztos, hogy a magyar miniszterelnök ebből bármit is megértett, de akár megértette, akár nem, a szentatya intelmeit a továbbiakban is semmibe veszi.

Hír

Közlemény

Az Élet és Irodalom Alapítvány e közleménnyel tesz eleget az 1996. évi CXXVI. törvény 6. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló törvény vonatkozó rendelkezésének megfelelően közöljük, hogy 2019-ben az alapítvány számára érkezett 4 570 816 forintot teljes egészében az Élet és Irodalom nyomdaköltségeinek fedezésére fordítottuk. Az erről szóló bizonylatok az alapítvány székhelyén megtekinthetők.

Tovább

Az írástudók újabb árulása

Egy őszi napon, 1928-ban jelent meg egy írás a Nyugatban, amelyben a szerző a következő, némileg meglepő mondattal indít: „Az ember, ha nagyon nagy a mondanivalója, önkénytelenül szerény lesz.”

Nem mindig kellene. Az írás Babits Mihálytól származik, címe: Az írástudók árulása. (Az írástudóba ma bele kell értenünk a képírót, zeneírót stb., és persze azok árulását.) Régen írta, aktualitása azonban töretlen. 1927-ben jelent meg Julien Benda La trahison des clercs című írása. Babits erre reflektál, egészen pontosan apropóként kezeli ahhoz, hogy kifejtse saját álláspontját. Véleményem szerint akkor járunk el helyesen, ha ma mi is ezt tesszük Babits remek írásával.

A kompromisszum még mindig érték

Beszélgetés Floris Vermeulen politológussal

Magyarországon – mint a példa mutatja – a jelenlegi választási rendszer lehetőséget ad a hatalom kisajátítására, ezért többen is felvetették már, hogy azt arányosabbá kellene tenni. Hollandiában kivételesen arányos rendszer működik, amelyben nincsenek egyéni körzetek, és már a szavazatok 0,7 százalékával is be lehet jutni a parlamentbe. A következő beszélgetésben Floris Vermeulen politológust, az Amszterdami Egyetem tanárát kérdezte Bérczes Tibor arról, milyen előnyei és hátrányai vannak a száz éve lényegében változatlan rendszernek.

Galéria
Tovább
Élet és Irodalom 2021