Szarvasbőgés

Ha a Fidesz kommunikációs szakapparátusa egy európai jelentőségű botrány ügyében hatodik napja nem képes két értelmes érdemi mondatot kipréselni magából, akkor ott bajok vannak. Ha ez a botrány a szomszédos Ausztriában történt, és olyan vezető politikussal, akivel a magyar kormányfő a botrány előtt egy héttel még a közös politikai jövőt tervezte, akkor a baj alighanem nagyobb, mint gondolnánk. A történet ismert. Azzal kezdődött, hogy Strache régi barátját, a Szabadságpárt (FPÖ) egyik vezetőjét, az oroszul jól beszélő Johann Gudenus bécsi alpolgármestert megkereste egy orosz nő 2017 elején. Aljona Makarovaként mutatkozott be, aki Igor Makarov, egy Putyinhoz közel álló oligarcha unokahúga, és akiről azt lehetett feltételezni, hogy jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkezik. A nő Putyinhoz fűződő, valószínűsíthető viszonyára Strache utal is a találkozójukon. Makarova azzal indított, hogy földeket venne Gudenustól ötszörös áron, de aztán az osztrák politikus előállt egy sokkal jobb ötlettel, hogyan támogathatná a nő a pártot, későbbi ellenszolgáltatásokért cserébe: döntő tulajdonrészt kellene vásárolni a Kronen Zeitung című osztrák lapban. A mondat elhangzását követően elszabadult a pokol. Érzékelhető, hogy a felvételen látható szereplők, különösen az alkancellár aligha mondható színjózannak, és az idő előrehaladtával egyre szélesebb mozdulatokkal magyaráz, de ez a lényeget illetően nem fontos, tanulság: az ember piásan ne akarjon napilapot. A végén Strache kifejtette, hogy neki úgy kell újságot venni, ahogy Pecina vett médiát Orbánnak: ne közvetlenül, hanem alapítványokon keresztül, egy strómanszerű alaknak. Onnantól már egyszerű. Végtére is nem nagy ügy, kétségtelen azonban, hogy józanságot igényel.

Esemény

ÉS-kvartett

2019-05-29 17:00:00

2019. május 29-én, szerdán délután 5 órakor az Írók Boltjában (Bp. VI., Andrássy út 45).

Kálmán Gábor Janega Kornél szép élete című regénye.

Károlyi Csaba beszélgetőtársai: Arató László, Bárány Tibor és Bazsányi Sándor.

Tovább >>>

Tovább
Hír

Darvasi Tišma-díja

Darvasi Lászlónak ítélték oda az első Aleksandar Tišma Nemzetközi Irodalmi Díjat az Isten. Haza. Csal. című novelláskötetéért.

A díjat a 2016-ban alapított Aleksandar Tišma Alapítvány ítéli oda kétévente egy olyan írónak, akinek életműve vagy egy kötete megjelent bármely világnyelven, és azt angolra, németre vagy franciára is lefordították. Darvasi László a német fordításbanWintermorgen címen olvasható Isten. Haza. Csal. című kötetért kapta az elismerést. A kötet németül Heinrich Eisterer fordításában, 2016-ban jelent meg a Suhrkamp kiadónál.

Tovább
Hír

Libri irodalmi díjak

2019-05-20 00:00:00

A Libri irodalmi díjat 2016-ban alapította a Libri Könyvkereskedelmi Kft. A díj az előző év legjobb szép- és tényirodalmi könyveit díjazza, célja, hogy felhívja a figyelmet a kortárs magyar irodalom kiemelkedő műveire. A zsűri egy novelláskötetet, míg a közönség egy regényt díjazott.

A Libri irodalmi díj nyertese 2019-ben Szvoren Edina Verseim című novelláskötete. A Libri irodalmi közönségdíjat pedig Krusovszky Dénes Akik már nem leszünk sosem című regénye kapta. A Libri irodalmi díj és a Libri irodalmi közönségdíj ünnepélyes díjátadóját május 15-én este tartották a Budapest Music Centerben.

Tovább

2666 nyomában

A regény elején A kritikusok könyvében a két prof, Pelletier és Espinoza a négyes harmadik tagjáról, Liz Nortonról folytatott telefonbeszélgetéséről Bolaño úgy számol be, hogy felsorolja, melyik szó hányszor hangzik el. Első helyen magától értetődően a beszélgetés témája, Liz Norton végez, 50-szer mondják ki a nevét, második 24-gyel a barátság, harmadik a szem-kéz-haj triptichon 14-gyel, negyedik a sors 10-zel… A teljes regény esetében ugyanezeket a szavakat számolgatva más a sorrend: a barátság 29-szer szerepel, a szem-kéz-haj hármas 16-szor, a sors 49-szer. Egyéb szavakat tekintve, az élet 529-szer, a halál 199-szer. A gyűlölet 5-ször, a szeretet 94-szer.

A magyar fordítás (Kutasy Mercédesz) kiválóságát mutatja az is, hogy a spanyol eredetiben hasonlóak a számok, például a destino (sors) 51-szer fordul elő, az amistad (barátság) 23-szor. Az angolban a sors 330-szor szerepel, igaz, az egyik szereplőnek Fate a neve, és ha ezt leszámítjuk, akkor nagyjából ugyanannyi fate-et kapunk (47-et). A jó–rossz arány mindhárom nyelvben majdnem ugyanaz, a spanyolban és a magyarban is négyszer több a jó (bueno), mint a rossz (malo), az angolban háromszor. Az angol élet (life) 150-szer említődik, a halál (death) 92-szer, a spanyolban hasonló az állás (vida – muerte: 184 – 108). A magyar „élet” szó magas számát (529) az magyarázza, hogy olyan szókapcsolatokban is benne van, amilyen „a kurva életbe”. Ami még feltűnt, hogy a félelem (miedo) összesen 114-szer jön elő a spanyol eredetiben, a magyarban csak 69-szer. Ami nem jelenti, hogy nem volna ugyanannyi félelme a magyarnak, csakhogy olykor igésíti a főnevet (félni), míg a spanyol megtartja: aki fél, a félelmet birtokolja, vagy rátapad a félelem, vagy a félelem rabja lesz.

„Egy szín, egy szag, egy káromkodás”

Beszélgetés Szvoren Edinával

Szvoren Edina napjaink egyik legkarakteresebb és legfontosabb novellistája, akinek elsők között gratulálhatunk a 2019-es Libri-díjhoz. Versekről, nagyregényekről, novellákról, alkotásról beszélgettünk.


 

Galéria
Tovább
Élet és Irodalom 2019