Lőrinc beszélt

Múlt pénteken reggel nyolckor megjelent az Indexen a Mészáros Lőrinccel készült interjú, amelyben szó volt egyebek közt a Mészáros Csoportról, a Magyar Bankholdingról és az Opusról, két és fél órával később pedig a Portfolio már hírül is adta, hogy az interjú hatására az Opus árfolyama jelentős mértékben emelkedett. A Blikk kiszámolta, hogy a papírok értéke fél nap alatt 14,5 forinttal nőtt, így a Mészáros-féle részvénycsomag péntek kora délután összesen 6,3 milliárd forinttal ért többet, mint pár órával azelőtt. Akárhogy is nézem, ez olyan történet, amin érdemes alaposan elgondolkodnunk.

Lőrinc barát szólt, és ettől a vagyona tovább sokasodott, vagyis az ige testté lőn. Ez a csoda nem a ködbe vesző mitikus korban történt, hanem most, egy átlagos, szürke délelőttön, bekövetkeztének logikus magyarázata nincs. Egyszer csak borzongatóan szép, varázsos erejű, bűvöletes szókkal telt meg az online tér, hatásukra a tőzsdéző embersokaság lelkében csiklandó vágyak méhrajai keltek szárnyra, s mindez sok-sok Opus-részvény megvásárlásában konkludált. Közelebbről mintegy háromezer-nyolcszáz szó jelent meg az Indexen, azaz két teljes ÉS-oldalnyi terjedelmű betűtenger. Olyan, mintha a pártközpontban fogalmazták volna nemcsak a kérdéseket, hanem a válaszokat is. Hivatali bikkfanyelvet használó érdektelen, alig olvasható szöveg, amely mégis anyagi erővé vált és Mészáros Lőrincet gazdagítja.

Esemény

A Stádium 28 Kör állásfoglalása a Fudan Hungary Egyetem ügyében

2021-05-28 00:00:00

A Stádium 28 kör tagjait mély aggodalommal töltik el a Fudan Egyetem budapesti kampuszáról, a Fudan Hungary Egyetem megalapításáról szóló hírek. Példátlan módon, nem a szuverén államok és egyetemek viszonyára, hanem hűbéradóra hasonlít, ahogy a magyar állam teljeskörűen vállalja a Fudan Hungary Egyetem felépítésének és működtetésének költségeit. Nyugtalanító, hogy az adófizetői pénzekből vállalt működtetési költségek ellenére a tervezett alapítványi keret véglegesen kivonja az egyetem felügyeletét a magyar állam hatásköréből. Az eddigi információk alapján nem ismerjük a kutatási ágakat, a tanítás kapcsolatát más magyar egyetemekkel, nem tudjuk, hogy az egyetem zárt, tiltott városként akar-e működni, vagy lenne-e kapcsolata a várossal és az országgal. Sajátosnak tartjuk, hogy a CEU, a szabad nyugati világ értékrendjét valló és a magyar adófizetőknek semmilyen költséget nem jelentő egyetem elüldözése után a magyar kormány az adófizetők pénzéből kíván finanszírozni egy olyan egyetemet, amely a Kínai Kommunista Pártnak elkötelezett. A tervezet elvonja a korábban a Diákvárosnak szánt Duna-parti területet, és nem ad garanciát széleskörűen használható közösségi terek létrehozására. A hazai egyetemek versenyképességét nemhogy nem növeli, de erősen csökkenti a Fudan Hungary Egyetem kiemelt támogatása, amely jelentős pénzügyi elvonást eredményez a magyar egyetemektől. Fontos szempont, hogy a részletes tervezetről a végleges döntés előtt hiányzik a nyilvános szakmai és társadalmi vita. A fentiek alapján jelen formájában a Fudan Hungary Egyetem létrehozásának tervét elfogadhatatlannak tartjuk.

Tovább
Esemény

ÉS-kvartett

2021-06-07 17:00:00

Az ÉS-kvartett 90. beszélgetése Szaniszló Judit Leli élete című regényéről szólt. Itt lehet megnézni a videót az Írók Boltja YouTube-csatornáján. (A pontok: Visy Beatrix: 9 pont, Károlyi Csaba: 8 pont, Szolláth Dávid: 7 pont, Deczki Sarolta: 6 pont, összesen 30 pont a maximális 40-ből.)

Tovább

A tó mítosza

Thoreau Waldenjéről

A Walden központi témája, hogy az ember – miközben nyilvánvalóan éli – képtelen rá, hogy a jelent – a saját jelenét – elérje, azt megtapasztalja, átélje és kifejezze. „A legbámulatosabb, legigazibb dolgokról talán sohasem beszélünk egymással mi, emberek.” A nyilvánvalót kifejezni, azt, ami egyszerűnek tűnik, a nagyszerű törvényt, ami a „közvetlen közelünkben” folyvást megnyilvánul, a legigazibbat („most real”) amiről mi emberek „nem beszélünk”. Ez a nyilvánvaló titok, rejtőzködő közelség Thoreau számára a valóság, vagy a jelen. Az egyszerűről beszélni azt jelenti, hogy a saját életünket mint ismeretlen életet beszéljük el és az illékony jelenre úgy tekintünk, hogy benne feszül a végtelen várakozás energiája.

A magyar író, ha zsidó

Interjú Földes Györgyi irodalomtörténésszel

Ha nem definiálja magát valaki zsidó írónak, milyen alapon címkézzük zsidónak? Lehet-e „billog” ez a címke? Milyen szempontok alapján tekinthetünk zsidó irodalomnak egy magyar művet? Kik a kortárs magyar zsidó irodalom főbb képviselői?

Galéria
Tovább
Élet és Irodalom 2021