Akkor úgyis annyi

Ha körülnézünk Európában, azt látjuk, hogy Ausztriától Szlovákiáig, Olaszországtól Bulgáriáig gyengülnek, inognak vagy buknak a kormányok és kormányfők. Akár profik, akár amatőrök, akár jók, akár rosszak. Mintha ez volna a dolgok rendes menete. Egy, csak egy kormány ül a helyén kimozdíthatatlanul, mint egy bölcsességfog. A mienk. Kicsit szuvas, kicsit lukas, néha marhára fáj, de akihez tartozik, aki elvben dönthet a sorsáról, annak esze ágában sincs fogorvoshoz menni, sőt még azt se tudja, hol a rendelő.

A választás után egy-két hónappal kiderült, hogy a hatalommaximálás bombabiztosnak hitt magyar modellje – az adófizetők szavazatainak és bizalmának nagybani megvásárlása a saját pénzükből – mégse működik tökéletesen.

A kampányidőszakban gátlástalanul nyomtatott pénz nagy részét hamar benyelik a háztartások, elmegy régóta szükséges holmikra, hiteltörlesztésre, nyaralásra. És már az első ocsúdás másnapján jöttek a tüntetések a KATA visszavétele miatt. A csirke far-hát ársapka nem volt elég a KSH szerint is 27 százalékos élelmiszer-áremelkedés megállításához. Bár a politikában nem ajánlatos jósolni, nem nehéz elképzelnünk, milyen lesz az energiaárakat kilencévnyi hazudozás után hívebben tükröző közüzemi számlák fogadtatása. A benzinárstopot részben már visszavonták – nem kell nagy matektudás ahhoz, hogy megbecsüljük, milyen inflációs hatással –, a maradékot ki tudja, meddig sikerül tartani.

Knausgård tengere

Magyarországon halászat és horgászat élesen elválik egymástól: az előbbi gazdasági tevékenység, utóbbi hobbi és sport. Knausgård regényeit olvasva úgy tűnik, Norvégiában halászat és horgászat összeér, különbségük csak fokozati. A világháborút követő évek a ma gazdag Norvégia számára is a szegénység évei – mégis szembetűnő, hogy egy pedagóguscsalád kifejezetten élelemszerzés céljából halászik. Az író gyermekkorában hol hajnalban, tanítás előtt (Halál, 269-270.) hol délutánonként (Élet, 347-348.) járt apjával horgászni. Más családok is ezt tették és teszik – Norvégiában oly természetes, hogy egy családnak hajója van, mint hogy autója.

Pénzt vagy életet?

Interjú Bazsó Péter idegsebésszel

Mint kiderült, a halálos betegségeket mégsem lehet a tízparancsolat megtartásával elkerülni, szükség lenne jól működő egészségügyre is. Ez a feladat tovább már nem halogatható, mert az orrunk előtt hullik szét az egész rendszer, veszélyeztetve az ország lakóinak egészségügyi állapotát – nyilatkozza lapunknak Bazsó Péter idegsebész, aki évekig volt a legnagyobb állami intézmény, a Honvéd Kórház orvosigazgatója, majd az egyik legnagyobb hazai magánegészségügyi intézmény, a Duna Medical Center alapító főigazgatója. Bazsó szerint a gyógyítómunkához szükség van az állami és a magánegészségügy együttműködésére is, a két területet egységes rendszerként kéne kezelni, de a betegeket elsősorban az állami intézményekben kell meggyógyítani.

Galéria
Tovább
Élet és Irodalom 2022