Baljós árnyak

Nehéz idők jönnek.

Merkel asszony, kormányzó urunk európai őrangyala távozik a hatalomból, pártja, a CDU–CSU pedig egy külvárosi kocsma képét mutatja záróra előtt. Az úri közönség verekszik, népszerűsége ennek megfelelően zuhan, mint a Flórián téri felüljáróról leváló betondarabok. Ott tartunk, hogy a németeknél már a zöldpárt a legnépszerűbb, és cseppet se kizárt, hogy a szeptemberi választásokat követően az ő jelöltjük lesz a kancellár.

A magyarok vezetőjének helyében éjszakánként álmatlanul forgolódnánk emiatt.

Annalena Baerbock, a zöldek társelnöke és egyszersmind kancellárjelöltje túlképzett nemzetközi jogász, alig múlt negyvenéves, gyerekkorában toronyugró volt, országos harmadik helyezett, nem ijed meg semmitől és senkitől. Merkel a nála kilenc évvel fiatalabb magyar bugrist anyáskodó jóindulattal kezelte, Baerbock nem ilyen lesz. Ismerjük a korosztályát, nekik már semmi se szent, öregedő, potrohos diktátorok csábosnak szánt mosolyától szívük nem kalimpál erősebben, csokor virággal, tábla szalonnával lábukról le nem vehetők. Kormányzó urunk az ő azeri, kazah, üzbég stb. szaktársaival azonnal megtalálja a közös hangot, a kínaiakról már nem is beszélve, viszont az Y generációhoz tartozó nyugat-európaiak közül inkább csak az elmeháborodottakkal képes szót érteni, bár velük se egykönnyen.

Természet és irodalom

Száz éve született Farley Mowat

Mowat 2014-ben, kilencvenhárom éves korában hunyt el. Művei több tucatnyi nyelven jelentek meg és több millió példányban keltek el szerte a világon. Irodalmi díjak egész sorával tüntették ki és számos egyetem fogadta díszdoktorává. Már életében szinte nemzeti kincsként tekintettek rá, sokan ma is Kanada egyik legnagyobb írójának tartják.

Farley Mowat legjelentősebb művei a modern környezetvédelem hőskorában születtek (a Ne féljünk a farkastól! 1963-ban, a Meg kell ölni a bálnát? 1972-ben látott napvilágot), ami jól mutatja, hogy Mowat a kezdetektől fogva a zöld mozgalom élvonalába tartozott. Nem túlzás azt állítani, hogy művei témájukat, irodalmi minőségüket és legfőképpen hatásukat tekintve is történelmi jelentőségűek a természet- és környezetvédelemben.

„A #metoo kísértette”

Beszélgetés Blake Bailey-vel Philip Rothról

Milyen ember volt valójában Philip Roth? A pályatársai a legnagyobb kortárs amerikai írónak kiáltották ki, de a kritika nem mindig vette komolyan, és éppúgy megkapta, hogy nőgyűlölő, mint azt, hogy öngyűlölő zsidó. Az utóbbi címkétől igen, az előbbitől sosem sikerült megszabadulnia. Annak reményében, hogy egy alapos életrajzi munka megcáfolhatja a személyét érintő feltételezéseket, Roth maga keresett szerzőt a feladatra, és úgy tűnt, Blake Bailey-ben, Richard Yates, John Cheever és Charles Jackson elismert életrajzírójában emberére akadt. Bailey az író személyes archívumából dolgozhatott, és Roth halála után három évvel el is készült a 900 oldalas mű: a Philip Roth: The Biography idén áprilisban jelent meg Amerikában.

A kritikák lelkesek voltak, ám hamarosan nyil­vá­nosságra került, hogy Bailey-t több nő is szexuális erőszakkal vádolja. A kiadó felfüggesztette a könyv forgalmazását, Bailey tagad, a The New Yorker pe­­dig arról ír: „több mint szörnyű irónia”, hogy a nő­gyű­lölettel vádolt Rothról olyasvalaki írt életrajzot, akit nők elleni erőszakkal vádolnak. A szerzővel azelőtt beszélgettünk a Rothtal való együttműködésről és az íróval szemben felmerült nőgyűlöletről, hogy az ellene felhozott vádak nyilvánosságra kerültek.

Galéria
Tovább
Élet és Irodalom 2021