Mert megteheti

Fut Bécs felé Ignatieff, a gyáva, Orbán Viktor újabb világra szóló győzelmet aratott. A földkerekség írott és elektronikus orgánumai egymást túlharsogva adják hírül, hogy Felcsút sötét ura csakugyan ki­akol­bó­lí­tot­ta országának legelismertebb egyetemét, mégpedig puszta heccből, vagy isten tudja, miért. Azért, hogy ne legyen. Elsőre ennek semmi értelme, hiszen a nálandai buddhista egyetem két és fél ezer évvel ezelőtti megalapítása óta az a szokás, hogy az egyetemen tanítgatnak, a zsarnok zsarnokoskodik, egymás dolgába nem szólnak bele. Totális diktatúrákban persze más a helyzet, de hát jeles gondolkodók állítják, hogy ilyen nálunk nincs, s nyilván nekik van igazuk. Mi ebben állást nem foglalhatunk, ha tehát egyszer-másszor mégis diktatúraként említjük Orbániát, azt nem gondoljuk egészen komolyan.

Mindenesetre a CEU elzavarásának, noha racionális magyarázatát nem találhatni, olvasata egyértelmű. Melyik Európához csatlakozunk?, kérdezte Kornai János tizenhat évvel ezelőtt. „Sokféle Európa van, s ezen belül sokféle arca van Európa nyugati felének is, amelyhez most csatlakozni szeretnénk. Ez volt és ez még ma is a tolerancia és az intolerancia hona. Itt éltek, írtak és tanítottak a türelem szószólói, Erasmus, Adam Smith és John Stuart Mill.

Hír

Közlemény

Az Élet és Irodalom Alapítvány e közleménnyel tesz eleget az 1996. évi CXXVI. törvény 6. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló törvény vonatkozó rendelkezésének megfelelően közöljük, hogy 2017-ban az alapítvány számára érkezett 3 751 000 forintot teljes egészében az Élet és Irodalom nyomdaköltségeinek fedezésére fordítottuk. Az erről szóló bizonylatok az alapítvány székhelyén megtekinthetők. 

Tovább
Esemény

ÉS-kvartett

2019-01-30 17:00:00

2019. január 30-án, szerdán délután 5 órakor az Írók Boltjában (Bp. VI., Andrássy út 45).

A beszélgetés témája: Krusovszky Dénes Akik már nem leszünk sosem című regénye.

Károlyi Csaba beszélgetőtársai: Arató László, Bazsányi Sándor és Bárány Tibor.

Tovább >>>

Tovább

A legfőbb ideje

Tandori Dezső és amiért olvassuk

Bátorkodnék még azt is kijelenteni, hogy Tandori páratlanul gazdag és szerteágazó életműve másért és másként fontos nekünk, magyaroknak, mint amiért fontos (lehetne) külföldön. Itthon magától értetődő, közhelyszámba menő elmondani róla, milyen óriási hatása volt már a hetvenes évek elején, mennyire megrengette a magyar irodalmi gondolkodást, milyen sokan kezdtek el másképp írni az ő verseit olvasva, és mennyire más lenne a mai irodalom is, ha nem lett volna Tandori. Amikor az ehhez hasonló értékeléseket olvasom, arra gondolok, sokan talán csak afféle előmunkásnak tekintik őt, egy úttörőnek, aki poétikai lehetőségeket mutat meg, ajtókat nyit ki, néha már-már kopernikuszi fordulatokat javasol és visz végbe, és aki eközben újra és újra szembesíti a kollégákat is az irodalom és azon belül a vers létének és értelmének végső kérdéseivel. És még valamivel szembesít: a kortárs világirodalom fejleményeivel. Közvetítő ő – és nemcsak fáradhatatlan fordítóként (nagyjából ötvenezer oldalnál jár), hanem költőként is az.

„A világ isten paroxizmusa”

Beszélgetés Bartók Imrével

A Jelenkor Kiadó gondozásában az ünnepi könyvhétre jelent meg Bartók Imre gigantikus memoárja, a Jerikó épül, mely a vallomásirodalmat úgy újítja meg, hogy végső soron újrarajzolja annak kereteit. A több mint hatszáz oldalas mű egy felcseperedés története, kezdve a születéstől egészen az apa haláláig. Ahogy az olvasó egyre mélyebbre hatol ebben a szövegdzsungelben, más és más utak nyílnak meg előtte. A műfajilag sokszínű regényben a szövegek, az álomleírások és a hagyományos elbeszélő részek mellett esszék, kritikák, sőt az utolsó oldalakon még egy interjú is helyet kapott. Bartók Imrével e nagyszabású műről beszélgettünk.

Galéria
Tovább
Élet és Irodalom 2018