Egy hős család

A bíróság igazságot szolgáltat, az igazságot kereső szubjektum (esetünkben a bíró) pedig mindig is fölfelé tekint. Árpád bölcs magzatjai az idők kezdete óta vallják, hogy igazság az, amit a hatalom akként kezel, s aminek a megismerése a mi számunkra gyakorlati és működőképes direktívát tud nyújtani. Be kell látnunk továbbá, hogy egy állítás igaz vagy hamis volta nem valamiféle benne rejlő, változatlan tulajdonság. „Az igazság megtörténik valamely eszmével. Az eszme igazzá válik, az események igazzá teszik. Igazsága valójában esemény, folyamat: mégpedig önigazolásának folyamata” – a többit lásd William James Pragmatizmus című karcsú, ám velős munkájában. Ez utóbbi az élet szokványos dolgait illetően is releváns filozófiai szöveg, más kérdés, hogy ilyen irányú továbbképzésre Árpád bölcs magzatjai szorulnak rá a legkevésbé.

Ha tehát a kúria elnökének feleségéből annak ellenére lesz a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának tanácselnöke, hogy riválisához képest kevesebb mint feleannyi szavazatot kapott, az magyar ésszel, magyar szívvel közelítve nemcsak elfogadhatónak mutatkozik, hanem célravezetőnek, sőt üdvösségesnek is. Ami történt, azt nagy valószínűséggel egyenest a legfőbb személynek köszönhetjük, hatása tehát per definitionem áldásos leend. Vagy ha mégse, akkor a fogaskerekek közé ezúttal nem homokszem, hanem roppant méretű szikla került. Utóbbit, mint mindig, most is Brüsszelből gurították ide avval a céllal, hogy az uniós forrásokból momentán épp nem csörgedező pénzpatakok útjában újabb akadályt képezzen, noha ilyenekből amúgy is van elég.

Szürreális látogatás Gadamernél

Pál András barátom emlékének

„A megértés és a megértettek helyes értelmezésének
 a jelensége nemcsak a társadalomtudományi
módszertan speciális problémája.”

(Hans-Georg Gadamer: Igazság és módszer)

 

És én valóban nem voltam normális, péntek délután felhívtam Gadamert. Tekintve, hogy nem beszéltem németül, angolul kértem a filozófust a telefonhoz. Átvette a feleségétől a kagylót, felfogta, hogy angolul fogunk beszélni, és megkérdezte, hogy mit akarok tőle. Mondom, holnap meg akarom látogatni, interjú ügyben. De hát holnap szombat, felelte Gadamer. Igen, de én vasárnap elutazom, mondtam, de ez sem hatotta meg. Maga ugye nem angol, kérdezte elég blazírtan Gadamer, csak hogy mondjon is valamit. Nem, mondom, magyar vagyok, a vasfüggöny mögül, azért jöttem Heidelbergbe, hogy a professzor urat láthassam-hallhassam, különben is Lukács György magyar volt, és ugye a diktatúra, ami nálunk tombol. A diktatúra és Lukács neve hatott. Szombat délután négyre várom Önt, adta meg magát Gadamer, és letette a telefont.

„A kép jelenti az origót”

Interjú Ragályi Elemérrel

Új oldaláról mutatkozott be nemrégiben Ragályi Elemér. Bár néhány éve visszavonult az aktív filmezéstől, a művészi kreativitása nem ment nyugdíjba. A világhírű operatőr-rendező a könyvhétre időzítve jelentkezett első, Mancikám, Déneském és még sokan mások című novelláskötetével. A privát családtörténetek nyomán beszélgettünk szunnyadó írásvágyról, a személyes és nagybetűs történelem kapcsolódási pontjairól, erős nőkről és karizmatikus férfiakról, ahogyan az is szóba került, tervezi-e a hat évtizedes filmes pályájának emlékképeit papírra vetni.

Galéria
Tovább
Élet és Irodalom 2022