Orgiák, üzletek

Egy jó mondat 2020-ból. A most már jó ideje a jobboldalon házaló újságíró harcos- és párttársát védte ezzel, miután kiderült, hogy Szájer József egy első ránézésre vagy huszonöt fős orgiából menekült az ereszcsatornán: „Jóska hibázott, de nem drogozott. Biztos nem, a fejemet rá!” Aztán a harcostárs kifejtette, hogy azt a szart valakik biztosan beletették a táskájába. Biztosan. Úgy, mint a világ nagy repterein, ahol, mint azt a Csempészek és határőrök című sorozatból (ld. National Geographic Channel) tudhatni, a lekapcsolt csempészeknek is mindig valakik belenyomták azt a szart a hátizsákjukba, volt, akinek tizenegy és fél kilót. De nem ez az érdekes, hanem a gondolat: hibázott, de nem úgy.

Hír

Boltlista

Kedves Olvasónk!

Itt vásárolhatja meg az ÉS aktuális számát:

TOVÁBB >>>

 

 

Tovább
Esemény

ÉS-kvartett

2024-02-28 17:00:00

2024. február 28-án, szerdán délután 5-kor az Írók Boltjában (Bp. VI., Andrássy út 45.)

A beszélgetés témája Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt című regénye.

Károlyi Csaba beszélgetőtársai: Deczki Sarolta, O. Réti Zsófia és Zelei Dávid.

Tovább

A technika elhatalmasodásának reflexiója Borbély Szilárd munkáiban

Az ember, a „e furcsa gép” metaforája gyakori eleme Borbély Szilárd gondolkodásának és költészetének. Alapját képezi A Testhez című 2010-es kötetének, melynek a furcsa gép fogalma is alapeleme. Jelentése a könyv tragikus élettörténeteinek sorába ágyazva erősen eltérő árnyalatokban jelenik meg, az elidegenített, tárgyiasított intézményi nyelvhasználattól az érzelmektől áthatott beszélők hangján át a metsző iróniáig.

A testnek mint gépnek a szóképe már korábbi köteteiben is jelen van: „A test a gép, amely halad.” (A kerékpárhoz, Mint. minden. alkalom, Jelenkor, Pécs, 1995.) Ahogy a test mechanikus értelmezési mintázata is felbukkan: „Az anyag szétoldja a tudatot. (...) Ahol a szív spirálja elernyed. / Óramű. Kioldószerkezet.” (Az utcák néha, mint a méreg. Ami helyet, Jelenkor, 1999.)

„Magam se tudom a titkomat...”

Beszélgetés Kelevéz Ágnessel

Azt gondolnánk, hogy a filológiai munka rendkívül száraz és unalmas, s különösen az, ha az igen elismert, ám a közvélekedésben „nehézbúvárnak” tartott Babits Mihályhoz kapcsolódik. Ám Kelevéz Ágnessel, a Babits Kutatócsoport tagjával folytatott beszélgetésünk könnyen rávilágíthat arra, hogy ez még sincs teljesen így: az irodalomtörténész sokszor találja magát izgalmas nyomkeresés, leleplezés sűrűjében, s közben még az is kiderülhet, hogy Babits lírai életművének kutatása során rengeteg kincs, meglepő lelet hozható felszínre a hagyaték tengerfenekéről. Mindez a Babits Mihály összes versei kritikai kiadás sorozatának második kötetében olvasható (Argumentum–BTK ITI), amely az 1906 és 1910 között írt versek Kelevéz Ágnes által sajtó alá rendezett és jegyzetelt anyagát tartalmazza.

Galéria
Tovább
Élet és Irodalom 2024