Eurázsia

Mostantól Eurázsiát építünk, jelentette be múlt hét pénteken a miniszter­elnök, némiképp váratlanul. Fél éve még „a lélekben és kultúrában törté­nelmi sorsközösséget alkotó Közép-Európát” terveztük tető alá hozni, az is szép feladatnak látszott, Eurázsia építésének új ideája viszont min­dent elhomályosít. Függetlenül attól, hogy ez a gondolat valójában se nem új, se nem magyar, hanem használt és orosz. Ötletgazdája Putyin, első ma­gyar követője pedig a még szélsőjobbos korszakát élő Vona Gá­bor, aki egy orosz netes orgánumnak adott 2014-es interjúban vallotta be, hogy immár ő is eurázsiainak érzi magát, s közben nyilván szemér­mesen pis­logott.

Persze miniszterelnökünk nem úgy eurázsiai, mint Vona volt egyko­ron, hanem mint Nagy Sándor vagy Dzsingisz kán, csak nekik nem jött össze. Ő majd megoldja. Birodalom, amely a Dél-kínai-tengertől az Atlan­ti-óceánig ér, lelki-szellemi erőközpontja a felcsúti stadion, ütere a transz­eurázsiai méretre nyújtott kisvasút leend.

Építésének zászlaját a kínai és kelet-közép-európai orszá­gok jegy­bank­elnökeinek találkozóján bontotta ki, rámutatva, hogy Ma­gyarország és Kína hetven évvel ezelőtt létesített egymással diplomáciai kapcsolatot. „Ez ha nem is világrekord, de előre rangsorol bennünket azon országok sorában, amelyek nem tegnap kezdték fölismerni, hogy Kínának egyszer még lesz világgazdasági és világtörténelmi jelentősége” – mondta nyilván rezzenetlen arccal, mint mindig, amikor olyan földren­gető hülyeségekkel hozakodik elő, hogy abba Árpád apánk lova is belepi­rul.

Hír

Közlemény

Az Élet és Irodalom Alapítvány e közleménnyel tesz eleget az 1996. évi CXXVI. törvény 6. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló törvény vonatkozó rendelkezésének megfelelően közöljük, hogy 2017-ban az alapítvány számára érkezett 3 751 000 forintot teljes egészében az Élet és Irodalom nyomdaköltségeinek fedezésére fordítottuk. Az erről szóló bizonylatok az alapítvány székhelyén megtekinthetők. 

Tovább
Hír

Európai Könyvdíjat kapott Paul Lendvai

A Jacques Delors által 2007-ben alapított Európai Könyvdíjat idén egy nemzetközi zsűri a lengyel rendező, Krzystof Warlikowski elnökletével Paul Lendvai publicista Orbán-életrajzának ítélte oda – tudta meg a Népszava.

A németül írt könyv (Orbáns Ungarn) megjelent magyarul (Új honfoglalás, Kossuth Kiadó, 2016), románul és egy bővített kiadásban angolul (Orbán – Europe's New Strongman, Hurst, London Oxford University Press, 2018). A tízezer eurós díjat évente ítélik oda egy regénynek, illetve esszének, amelyet a 28 európai tagállamban megjelent könyvek közül válogat ki az „Esprit d´Europe” szervezet. A zsűri tagjai a nemzetközi sajtó vezető lapjainak képviselői.

Tovább
Esemény

ÉS-kvartett

2018-11-28 17:00:00

2018. november 28-án, szerdán délután 5 órakor az Írók Boltjában (Bp. VI., Andrássy út 45).

A beszélgetés témája: Tolnai Ottó Szeméremékszerek című kötete.

Károlyi Csaba beszélgetőtársai: Arató László, Bazsányi Sándor és Bárány Tibor.

Tovább >>>

Tovább

Az antiszemitizmus magyar hagyománya

Nem egy újabb zsidó szenvedéstörténeten akartam végigvezetni az olvasót, nem egy, a magyar jellemben, néplélekben rejtőző állandó tulajdonságot akartam feltárni. A különböző korokban előforduló antiszemita megnyilvánulásoknak sokféle okuk lehetett. Azonban aligha véletlen, hogy modern történelmünk sorsfordulóinál, oly sok kudarcos nekirugaszkodás, majd újabb csalódás nyomán a zsidót, mint a „kéznél lévő idegent” rendre megtalálták. S ebben a mindenkori politikai elit készségesen közreműködött. Elég Bibót elővenni, hogy világos magyarázatot kapjunk az „eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem” vagy éppen „a kelet–európai kisállamok nyomorúsága” kérdésében. Bibónál – nagyon leegyszerűsítve – arról van szó, hogy a társadalomfejlődés megreked a rendi–hierarchikus szinten, nem engedi a polgári társadalom és a polgári értékek megerősödését. Mindezek következtében kifejlődik a „feudális, arisztokratikus és uralmi szellemmel telített antidemokratikus nacionalizmus torz képződménye”. (Bibó István: Zsidókérdés Magyarországon 1944 után, 1948)   

Nagyfokú alázat

Beszélgetés Szabó Balázs orgonaművésszel

Minden hangszer érzékeny, de az orgona, ez a leghatalmasabb instrumentum különösen. Egy orgonának már a szerkezete is műalkotás. A hangszerek királynőjének mondják, de a Zeneakadémia orgonája évtizedeken át a hangszerek mostohagyereke volt. Az eredetit a Voit & Söhne cég építette, még a ragyogó szecessziós épülettel egy időben; a ház és a hangszer egy test, egy lélek volt. Mígnem a hatvanas években egy új Walcker-orgona került a helyére, a régi sípjainak egy részét vidékre vitték. Most majdnem egy évtizedes munkával visszahozták a múltat: rekonstruálták az eredeti, több mint százéves hangszert. Épülettest és hangszerlélek megint egymásra talált. A munkálatok szakmai vezetője, Szabó Balázs orgonaművész és hangszerének elhivatott szakértője.

Galéria
Tovább
Élet és Irodalom 2018